Dr. Varga Lajos: Adatok a Via Commerciales nyomvonalához a Tiszazug keleti szélén (Tiszazug, 1964) / 0048-1964

- 11 csárda sincs meg, - - - A legtragikusabb emlékezetű a Tiszahajlati csárda, ahol a betyárvilág idején a 11 tagu Pápai-család 10 tagját lemészárolták a betyárok. - A ma már megszűnt Huszár László-féle tanya területén volt a Kuczorgó csárda. A csárda épületéből Huszárék később istállót épitettek. Átalakitásakor a lebontott falrészletekből kések, fokosok stb. kerültek elő /20.; 42./. Milyen okleveles adataink vannak a Via comraercialis létezésének bizonyitására ? Vagy arra, hogy Tiszavarsány Tiszavárkony között fontos tiszai átkelő hely /rév/ volt, Kunszentmárton körzetében pedig több irányba szétágazott a Via commercialis ? 1./ Tiszavárkonyban középkori királyi vár volt. 1059-ben itt volt a sorsdöntő találkozó, a hires "korona és kard" jelenet I. András király és öccse Béla herceg között. Az egész or" szágot érdeklő sorskérdést igyekeztek itt megoldani. Nem épült volna királyi vár a XI. században még meglehetősen elhagyatott Duna-Tisza közének e keleti magas elvégződésére, ha nem lett volna fontos tiszai átkelő hely itt. /Jó lenne ismerni a pár éve itt végzett régészeti ásatások, kutatások eredményeit is./. 2./ 1103. juniusában történt Könyves Kálmán királyunk idejében öccse Almos herceg első lázadása. A király seregével Tiszavárkonyba ment, a túlsó oldalon Tiszavarsányban sorakozott fel Álmos herceg serege. A józan tanácsosok /mindkét részről/ itt még kibékítették a királyt és a herceget, mert a hatalmi harcok abban az adott időszakban ezt követelték és akaratukat rá tudták a két királyi rokonra kényszeriteni az uralkodó csoportok. 3•/ 1459"ben Mátyás király a Tisza mellé hivatja nagybátyját Horogszegi Szilágyi Mihályt a barátságos kibékülés reményéhen, miután Szilágyi Mihály Világos vári tisztes őrizete megszűnt. A király a Tisza jobb partján :Nagy-Várkonyban szállott meg, Szilágyi Mihály pedig Tisza-Varsányban. A találkozás a Tisza partján történt, kibékü" léssel végződött. Szilágyi Mihály a török ellen szervezett sereg fővezére, Sraély kormányzója, macsói bán és az u.n. "Alsó részek" főkapitánya lett/53.,III. kötet 166./. 4./ 14617 március 24-én kelt oklevelében Mátyás király az elhalálozott Szilágyi Mihály özvegyét meg®rősiti néhai férje birtokaiban, igy Varsány mezővárost is átirja nevére 7000.- aranyforint értékben. 5*/ 1469- december 31""én kelt oklevelében Mátyás király Varsány város polgárait a kolbászszéki kunokéihoz hasonló szabadságjogokkal ruházza fel, igy a "kereskedésben való szabadságokkal" is./15.,III.kötet 667./. MáJJás király városfejlesztési törekvéseinek egyik bizonyítéka. Tiszavarsány akkor, abban az időben gazdasági földrajzilag energikus helyen feküdt. 6./ 1460. május 9-én kelt oklevelét Várkonyban adja ki Mátyás. Ebben az oklevélben az egri országgyűlésre hivja Bártfa város követeit. 7*/ A Via commercialist a XV. század második felében a Hunyadibirtokok közelsége is kötötte a Tiszavarsány Tiszavárkony közötti tiszai révhez. Tószeg és környéke gazdag uradalom volt,a Hunyadiak birtokában. Amikor 1487~ben Corvin János herceg és a milánói fejedelem Galeozzo János nővére:Bianca Mária hercegnő házasságát tervezik, a házassági szerződésben szó van arról, hogyha a házasság valamilyen okból nem jönne létre, milyen kártérítést fizet Mátyás király és fia. A tószegi uradalomK is, mint lekötött zálogbirtok szerepel /53*,V.kötet 441./ 8./ 1514. május 18-án indult el Dózsa György seregével Ceglédről és még aznap elért a 37 km-re fekvő Tiszavárkonyba. Ott átkelt a Tiszán és Tiszavarsányban ütött tábort, ahol is 300 lovas és 300 -yalo-