T. Kovács Gábor: A battonyai terület földtani felépítése (1964) / 45-1964
A battonyai terület földtani felépítés© Bevezetés A terület és közvetlen környékének kutatása 1940-ben indult meg. A Geofizikai Intézet, a MANÁ.T és a SzSIZMOSz az 1940 - 1944« években Eötvös ingás, graviméteres és szeizmikus méréseket végzett. A mérések eltérő, össze nem egyeztethető eredményeket adtak. A Kőolajipari Tröszt Szeizmikus Kutatási Üzeme 19!57 " 1958. években reflexiós és refrakciós méréseket végzett. A reflexiók alapján szerkesztett szeizmikus szintvonalak Battonya községtől Ny-ra nagyobb kiterjedésű, záródó, К - Ny -i csapásirányu szerkezetet mutattak ki. Az 1959» évben, a szerkezet K-i részére telepitett első kutatófúrás eredményes volt, kőolajat és földgázt tárt fel. A terület felkutatása gyors ütemben haladt, 1963» január 1-ig 51 kutatófúrás és 6 db. feltárófurás mélyült le. Valamennyi fúrás 1000 - 1200 а-es mélységben az alaphegységben állt meg. A kutatást az ÉNy-i, D-i és a K-i terület kivételével lezártuk. A fúrások lehetővé tették az eddig mélyföldtani adatokkal nem rendelkező battonyai terület földtani megismerését. A mellékelt térképekkel és szeÍvény©like 1 szemléltetett jelenlegi földtani ismereteinket az alábbiakban foglalhatjuk össze. A terület rétegtanamx, ősföldrajza és szerkezeti viszonyai I. / ópaleozoós metamorf palák A terület legidősebb képződményeit a K-i és kisebb foszlány alakjában az ÉNy-i részen tártuk fel. Az alaphegységet a 2. sz. fúrásban mészben gazdag üledékből, kontaktmetamorfózis hatásra keletkezett zoizitos kontaktpala és zolzitos, epidotos kontaktpala, a K-3. sz. fúrásban agyagos üledékből, dinamótermálmetamorfózis hatásra keletkezett staurolitos, biotit-muszkovitcsillámpala, a К-l. és K-2. az. fúrásban márgából, ugyancsak dinamotermál-metamorfózls hatásra keletkezett szürkészöld, tömött amfibolit alkotja. A kőzetek a mezozónában keletkeztek. Az ÉNy-I területen a 37«» 43* és 45« sz. fúrásokban a gránit felszínen megmaradt, gránitmagmával átitatott és gránittelérekkel átjárt, gránátos, földpátos csillámpalát ismertünk meg, amely a magma megmerevedése után a kataklázos-metamorfózis hatására klpréselődött, összetöredezett. A kőzetek tanúsága szerint a területen az ópaleozoikumban ----- valószínűen még a devon előtt ----- üledékes kőzetek rakódtak le. A varlszkuszi hegyképződés hatására, a paleozoikumban, a plutoni gránitmagmatizmus az üledékes kőzeteket metamorfIz£lta. II. / Paleozoós gtánit A fúrások a medencealjazat középső, É-i és K-i részén gránitot tártak fel. /:Lásd "Az alaphegység felszínének rétegvonalas földtani térképe" c. térképet.:/ A gránit szürke, fehéresszürke, néhol erősen mállott, töredezett, repedezett kőzet. Ásványi összetétele változó* Az ásványi összetétel alapján Dr. Szepesházy K. túlnyomó részt mikrokiingránitot, muszkovitos mikrokiingránitot és biotitos-muszkovitos mikroklingránitot, kis mértékben plagioklászos mikroklingránitot és biotitgránit kőzetváltozatokat különböztet meg. Az ÉNy-i területen egyes fúrások, pl. 45.,47. sz. fúrások, gránitjai nagyméretű, 4"5 cm-t is meghaladó, kvarc- és földpátkristályokból álló gránitpegmatit lencséket és teléreket tartalmaznak. A kvarcporfir környékén elhelyezkedő gránitok enyhe dinamometamorfózist szenvedtek.
