Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963
/60»/ Cemnentarius elegáns de Mathiae Cervinl dictis et factis. Cap. VI. Sehwandtnernél: Script. Kar. Hung. II. 170. . - -/61./ Kézai Magyar ferd. adat.t jegyzetében /Magyarország történetének forrásai III. füz. 17. 1 3. jegyzet/,. - - /62./ A «agy. nemz. napjai az arany-bulláig 42. 43. 11..— /63./ Lásd^husa" alatt. . - - /64./ Hon, 1881. évf. 150. sz. Reggeli lap. - - - /65./ Arch. íözl. VII, 163. Arch. Ert. I, 56. Rómer: Rés. génér. p. 12.- - - /66./ Rómer i. m. p. 13. Hampal: Cat.aleg, /67./ Rómer p. 12. - - - /68./ Rómer pag. 14. Hampel: Catalog. • - - /69./ Rómer pag. 15. Hampel: Catalog. Arch. Ért. III, 74. • Arch. Ért. I, 31. - - - /70./ Rómer pag. 16. 17. - - - /71./ Rómer pp. 91.101. Arch. Értesítő III # 220. 236. - - - /72./ Rómer PP. 134-135. 151. 155. 156, 157. 158. Arch. Ért. I, 49. III, 21. - - - /73./ Résultat généraux 162. 178. 179. 180. 181. 18«5. 187. Arch. Érteaitő 111,21. 165. 173. 217.:/ 272. oldalon: Diaae Lásd:Dissa. ffenzel I, 153. ^heiner I, 10. 303. oldalán: Fenenyos erdeje . piacina, halas. Emii ti IV. Bélának az egri agyház birtokait ás jogait megerősítő 1261. évi okirata /l./.« - Jáss-Nagy-íun-Szelnek megyében, a '''issa vidékén, mint az agri egy. ház birtokában lévő halas f<ylul elő az okiratban. Fenyves erdőben lévő té értendő-e alatta ? Puszta-Fenyő /:"*enyő" less as I f! Dr. V.L. megj egysése.:/ na is létezik e megyében Török-Ssent-Uiklóstól délnyugatra, Szájaitól délre. /I./ Fejér IV. III, 39.x- . Feyerkera s. Ld. Crisius. /Jeraey: Magy. Jfeiávks Wyelvk. 37.lap/ Feyrkyru a. Ld. Crisius. /Wenzel X. 332./ Orasi a. Ld. Crisius. Ravennai Névtelen: Cesmographia IV, 14. Grisius . Ld. Crisius. Béla névtelen jegyzője c. XXXII« Grissi a . Ld. Crisius. Jernandas cap, XXII. Hertobag y. Ld. Hertubagy.vise Horteu Bag y. Ld. Bor tub agy -vize. Fejér IV. III, 41. Hertubag . Ld. Hartubagyviza. Fejér IV. II, 18. Hertubagyvia o. Hertubag, Horteu Bagy, piscaturaa in Hertubag, Hertu Bagy. Említi IV. Bélának az egri egyház számára kiállitett 1248. évi birtekcsorélő okirata /I./ és ugyanannak as egyrl egyház birtakait és jegait megerősitő 1261. évi okirata /2./.- - A Szabolcs megyében, "1ssa-Pelgár€ól délkeletre, a "issa mocsáréiból keletkező, Ssabelcs és Jáss-Nagy-Iun~£selnek megyék területét, locsoló s a Bucsa pusztán a Berettyóval jobb falől egyesülő Hortobágy. A név maga a Horto és Bágy issza tételéből alakult. A "Bágy" sző jelentése asenban még eddig nincs megfejtve, össze, hasenlithaté-e ezon "bágy" a kosár "bak", "bog", vagy a bolgár "Bolj" szóval ? Hunfal vy sem tudja /3./, mig a Harté szóra nézve Jeraey azt jegyzi meg, hogy azt a viz "Irtó" vagy "Ortó" tulajdonától kapta /4./. Ez iró azonban tévesen vonatkoztatja az általa idézett 1135. évi okirat Urtou palus-át azen tíertebágy vizára /5./« As akadémiai nagy szótár irói szarint a folyó gyöke "her" valószínűen egyértelmt a "horh", "herny", "herzs" szók gyökével, amely vájást, túrást, rovatékes vonalat jelent. Ebből lett az elavult "hert" ige, azaz Dörzsölés által kptat, váj, tur; innen "herté" iganév /mint "ortó"/, amely az"ágy" /®vizmeder/ szóval összetéve "hortó ágy" /földet turó, vájó vízmeder / a könnyebb kiejtéssel: herte-v-ágy, herto-b-ágy, azaz földet herheló, turó vizágy. Ha pedig az elnevezés alapjául magát a pusztát vesszük s idegen nyelvekhez folyamodunk, talán a görög "khertesz" /* keritett hely és »fü/, latin "cherdum", t.i. feonum /fUsarj, sarjú/ és "págesz" /-halom/, latin "pagus" /sikság, mezőség, falu, perzsául "bág" - kert/ fogalmak rejlenek benne s annyi mint ftthalem, mezőség, füves vagy gyepes tér, sikság. Figyelmet érdemel, hegym a régi perzsa Zereaster-féle vallásban Kherdád a folyók és fák nemtője vagy sselleme volt /6./.- A Hortobágy kulturális jelentősége mellett bizonyítanak a hajdúböszörményi sirhalem /7«/ és nagy bronzlelet /8./. /!,/ Fejér IV. II, 18. Katona VI, 121. Schmitth: Eppi Agr. I, 166. Wagner: Dipl. Sáros p. 457.. - - - /2,/ Fejér IV. III, 41. Jerney 56. 1. Balássy: 311. oldalon: 311. oldalén: 346. oldalon: 346. oldalon: 346. oldalon: 382.oldalon: 382.oldalon: 382.oldalon: 382.-383.old.:
