Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963
. 26 Hernyik szerint t«lán "Kis-*isza" ? így revestetik ugyanié köznyelven a szikrai kanyarulatnál Alpérban a Helttiszának egy régi medre/3./. Jemey ia Kia-Tiazá-nak ejti /4./. /l./ Fejéri:Ced. Dipl. I, 435. Knauz:Mon. Eccl. Strig. I, 57. Hernyik:Kecskemét vár. tört. I, 195. - - - /2./ Fejér II, 76. - - - /3./ I.h. I, 195. a jegyzetben. - - - /4./ Magy. Nyelvk. 74. 76. 11. 526.-527. eld.: A "mirhó" vagy "mirrhó" az ó azerepel itt, mint tó-név, halaatónév. *öbbféle nyelvi alakját felaerolja a könyv. Már a II. azázadban előfordul a név. Szenteaen van sek "mirhó". Ha a *isza»ugban is felfedezem ott az elnevezést, akkor majd elővesszük a könyvnek idevonatkozó, itt idézett oldalszámait, ahol mint tulajdonfőnév azerepel. Jelenleg a Nagy-Kunság területén van "Mirhó", de egy régi Őafolyé medrét jelenti, nem tavat. 535. oldalon: A "morotva" sa é t<bb megyében előfordul. Holt medret jelont. A szláv "Mrtee" »"holt" szóbél keletkezett. Meretva, meretvány, lacus, palus, Sumpf, Mejast. Nek alakulhatott közvetlenül a latin "mertua aQua" után, mint azt Cauczor-Fegaraaiék loghihotőbbnek hiszik. Hunfalvyj. A magyar folyó- és helynevek. Egyet. Fhilel. Közi. IV, 591. Czuozer-Fegaraai:A magyar nyelv azótára IV, 615. Hl Mt, ft 3.-4.oldalon: Nadoatyfcuy. Emiiti a zázty-i apátság 1067. évi alapitóieveio/l./. Borsod megyében, az egri járás alsó szakaazában, a Szihalemról Szemerére vezető országúttól balra, hol ma is találhatni lápes, nádtermő helyet, mely emlékezet szerint is még nem régiben nádat termett, mostanság pedig kaszálóul hasánáltatik/2./. E nádtermő tó vagy lápea az ekirat azerint a királyi lóiatállók közelében létezett. Cuiua /t.i. Scenholm/ marchia incipit ab area equorum Regia, ad Nadeatyguy. Feltiny nyomozásaiból kiderül, hegy a királyi lóistállók a uziholmi határ azon pontjára helyezendők, hol az egri völgyből a b-orsodi Bükk-hegycég egész idáig kinyúló fensikjaira felkapaszkodva éjezakkeletnek, a szemszédeq&oziKövesd felé kezd mind inkább kiterjedni. E helyt saéntás közben ia nem egyezer akadtak már falrésaekre, egyes kő- és tégladarabokra, melyeket a szánt óvás forgatott ki. /I./ Árp. Uj Okm. I, 24. Arch. Ért. XII, 86. - - - /2./ LA. Feltiny cikkét:Nehány hely a zázty-i apátság alapité leveléből, közzétéve a Száaad«-ban, V, 550. 38.-39. old.: Névtelen halastavak , piscinae. Említi I. Gézának a garammelléki szentbenedeki apátság 1075. évi alapítólevele /l./. Fest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyében, Kia-Alpár határában létezett tiszai halattavak. /I./ Fejér:Ced. Dipl. I, 433. Hornyik:Kecskemét vár. tört. I, 197. Knauz:Mon. I, 58. 44. oldalon: Névtelen ku t. puteua. Emli+i I. Géiának a garammelléki szentbenedeki apátaág 1075. /l./ és II. Istvánnak ezen alapirányt megerősitő 1124. évi okirata /2./ Pest-Pilis-Solt.-Ki s-K un megyében, a Kecskeméthez tartozó, 'iszamenti Kis-A1pár pusztán. /I./ Fej ér:Ced. Dipl. 1,434. Hernyik:Kecskomét város tört. I, 194. Knsuz:Men. I, 57. - - - /2./ Fejér II, 74. 73. oldalon: Olpar t.errae stagna . Ld. Alpar terrae piscinae. Fejér:Ced. Dipl. IV. III, 319. 76.-77. old.: Onéjrésziosz fürdője . Priscus Rhétor szerint Attila városában a király fttrdője. Részletes leirás, de csak találgatás:hel volt Attila városa. így szerepel a feltevések között Jászberény is. 188.-189.old. : Sok példa nem Szolnok megyei ! — a "sár". " Sársze g" névre a középkorból. A "iszazugban is van "Sárszeg" Cibakháza mellett, fellát régi magyar elnevezés II!
