Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963

- 24 544-345. old.: Graooorum portus. görögök réve, Emliti ugyancsak Béla király névtolen j egyzőj o/l./.Különbözik az imént emiitett /: ugyanezen eldalen:Graeci pertut, da az a Dunánál van:/dunai görög révtől a Szabó Károly vélekedése zzarint a Peat-Pilis-Selt magyal Alpár vidékén kellene keresnünk, bár e név emlékét itt ma már nem találhatjuk/2./. Pedhráczky Szakétéi elt.érőleg *itel vidékén keresi /3./, a hevá Hell a pertus Oraeci-t jelöli, mig az itt széban levő révet a *iszat«reken alul tünteti fel/4./. A magyarok itt a görögök és bolgárok felett csatát, nyertek, a fatamedék majdnem mindnyája a ""isza vizébe haltak, ugy, hegy alig maradt, meg néhány, kik császárjoknak pérul jártukról hirt vigyenek, A honnan azon helyet, a hol & görögök elvesztek volt, az napiéi fogva máig görög-révnek nevezik /5./. /l./ Hist. hung. de sept. ducik. cap. XXXIX. Schwandtnarnél I, 31. Endlichemél 35. 1. Szabónál 53. lap. /2./ Ld. tud. jegyzetét a névt. magy. ford. 53. 1. 4/ jegyzet.- - - /3./ Béla kir. névt. jegyz. idojekora és hitelessége 289. 1. - - - /4./ *abul» Geegr. Ung. Vet.- - - /5./ A Névtelen elbeszélése i.h. 348-349. old.: Gungu

s. fluvius, folyé. Emliti az egri káptalannak Imre számára kiállított 1279. évi bizonyité oklevele /l./. Heves megyében, a Nagy-Gallya-hegy déli oldalán eredő s Árekszállásnál a "'arnába s ezzel együtt a Zagyvába jutó Gyöngyös. Az okiratban emiitett Myskenek megfelel a tarnai járásban, a Gyöngyös balpartján elterülő s Tarna-Örshöz tartozó Miske-puszta. /l./Árp. Uj Okm. U, 259. Egy 1301. évi okiratban ugyanaz mint Gyungus emlittetik /Jerney :Magy. Nyelvk. 47. 1./, egy 1334-ikiben haaenléan/Fejér VIII. III, 717. 354. oldalon: Halasteu

. piscina, halas. Emliti I. Gézának a garammelléki szentbenedeki apátság 1C75. évi alaritélevolo /l./ és II. Istvánnak ezfcm alapítványt megerősitő 1211. évi oklevele /2./. Pest-Pili8-Se11-Kis-Kun» megyében, Kis-Alpár puszta vidékén, a ^isza mentén. Hernyik szerint sebt is Halas té-nak neveztetik a Bódvány egy része, melyben mindig van hal, midőn vize nines kiapadva /3./. Jerney /4./ e halas tavat tévesen egynek vaszi a komárommegyei Heloatew-val/5./. /!,/ Pej ér I. fifr 435. Knauz:Mon. I, 57. Hernyik I, 196.- - /2./ Fejér II, 76. - - - /3./ Kecskemét város tört, I, 196. jegyzetben. - - - /4./ Magy. Nyelvkincsek 49. 1. /5./ L. ezt. 354.-36f. old.: Halászat és haltenyészté

s e. fejezet rendkivül értékes, tele gazdag ada+tnl, topográfiával, sok jé gondolattal, meglátással Okleveles adatokat, ir az alpári és sághi-szigeti halászokról. Mindkét hely a "'iszazugban van. Felsorolja megyék szerint a halászó helyeket, halastavakat, kiezámitja, hogy az összes állóvizek hogyan oszlanak meg megyénként százalékosan. —— Szó esik a középkori +ervszerü haltenyésBtésről, a mesterséges ikrázásról! Értékes a fejezet végén felsorolt szakirodalom is. /:Külön lt kell gépelni.:/ 364. oldalon: Halasztoua

. Halaztoua, piscina, halas, Emliti IV. Bélának az egri egyház régi jogait és birtokait megerősitő 1261. évi okirata /X./. Csongrád megyében, a Hármas-Körös mellékén, az egykor itt létezett Halész villa birtokterületén. Jerney helyesen Hálász-tava-nak ejti /2./. /I./ Fejér IV. III, 40. - - - /2./ Magy. Nyelvk. 50.1. Halaz villae piscina

. halas. Emliti IV. Bélának a keresztesek számára kiállított 1238. évi ekBács-Bedreg megyében, hol azonban manap Halász novü helység nin/l./ Diplcmatar.Cráciferer. II, 12. Fejér:Cod. Dipl. IV. I, 108. Bárány:*emesmegye emléke. Oklevelek p. 26, JerneyjMagy. Nyelvk. 49. 1. /:Meg kellene vizsgálni: nem valahol Alpár *isr,aujftJ.u atb. környékén voltba ez a falu és kalasté !:/ irata /l./. csen.