Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963
- 20 szinüleg tőlünk kölcsönzit+ n th hiszik. A magyar nyelv ssótára I, 341. Fedhráczky Fedig az "ar" a viz szóból származthtja, de fcyilván téresen. Béla király névtelen jafyz. idejekora és hitelessége c. mü 236. 1. 95. oldalon: Aruc h. Ld. Aruc. Kttaua:Mon. Eccles. Strif. I f 56* Fejér:Ced. Dipl* I, 435. II, 75* 76. Arud » Ld. Aruc. Fejér: Ced. Dipl* I* 433. Aruhsye . Ld. Aruc. JerneytMagy. Nyelvk. 6. 1. Aruk . U. Aruc. Fejér:Ced. Dipl. I, 297-289. 3fa9. 392. U.e. II, 73, 150. III. II, 121.- 123. 126-127. U.o. IV. III, 489. Wenzel: Árp. Uj Oka. III, 174. Arukfe e. Ld. Aruc. Fejér: Ced. Dipl. I, 391. 97. eldalen: Asventtfu . pisoina, halas. Emii ti IV. 3élának az egri egyház birtokait és jogait megerősítő 1261. éri akirata /l./. Csongrád megyében a ttírmas-iörös mellett. A XIII. században Halász villá-hez tartozott, d» ilynevü hely ma már nem létezik Csongrád területén. /I./ Fejér: Ced. Pipi. IV. III, 40. Jeraeyaél:Magy. Nyelvkincsek 7. lapon. 100.-101. old.: Bábat ö nevű ősmeretva van Cserkeszőlő és *is*akürt kíaött a nszazugban. Okleveles adat erreaézve nincsen Ortvayaál* de van néhány utalás hasonló névre az erszág más területeiről. így pl. e "Baba" szó flumen a folyam értelemben előfordul Nógrád megyében:"fluvius Baba aliter Sebus". A "Baba" szó nagyen alterjedt az ő-szláv, ujszláv, szerb, mordvin, rumén, albán, újgörög, kíaépfelnémet nyelvekben* "Babalatew" piscina előfordul 1268-ból Komárom és Győr megyék katárán, de előfordul igy is :"Kabalateu". Ugyancsak Kemárem megyében előfordul paludes » tavak értelemben: "Babana", Vaí< igy is egy alak:"Babatatew", Babatheva"* Utóbbit Jerney Bába-tavá-nak ejti, de indokolatlanul Zemplén megyébe teszi, mint ha* tártavat} előferdül egy 1245. évi oklevélben, Magy. Nyelvk. 8. lapon. Bokzoy a . Begkrerie. Emliti egy 1158. és egy 1228, évi ekirat/1./. Jerney Bcksze-rf*e-uek ejti, Határholy a Tiszántúl. /!./ Jerneyr.él:liagy, Nyelvk. 12. Japán. Baldi vi z, rqr.a in Bold. Emliti III, Incze pápának a garammelléki szentbenedeki arátaáget védelmébe fogadó 1209. évi bullája. Fejér: Ced. Dipl. III, I, 95. Wenzel: Árp. Uja Okm. XI, 103. Knauz:Men. 3ccl, Strig. 1,190. Ez a osengrádmogyei Böldi-rév-vel kapcsolatos elnevezés 1enne 7 Beuldu . Benildi, Beuildi, pertus, transitvs, rév, átkelő. Emliti Béla király Névtelenje /l./ I. Gézinek a garammelléki srentbenedeki apátsáj 1075. évi alapítólevele /2./ és II. Istvánnak azt megerősítő 1124, évi okirata /3./. ^isaai rév Csongrád megyében, Csongrád és Szentes közt, nem pedig a mai Bécs-Bodrog ájszakkoleti szögében, a Maros-torkolaton alul, ahová azt Fossler határozza /4./. Ma is böldi rév néven ismeretes /5./. Jerney Böd-nek ejti /6./. A honfoglaló magy arak Öcsöb és Vélek vezérlete alatt rajta áthajózának. /I./ Histor. hung, de sept. ducibus cap. XL. Jorneynél:Magy, Nyelv kincsek 19. 1. - - - /2,/ Fejór:Cod. Dipl, I, 437. /3./ Fejér II, 78. - - - /4./ Die Geschichten d. Vti&a?n I. kötetéhez csatolt utolsó térképon. - - - /5./ L. Szabó K. tudományos jegyzetét r Névtelen magyar fordításában 55. lap 1/ jegyzet. Podhrácaky:Béla király névt. jegyz. idejekora és hitelessége 295, 359, 1, s.v. «. Lipszky: Repertórium p. 75. - - - /6./ I,h. 19, lapon. 139. oldalon: Bocur . buchur, Beezar, flavius, felyó. Említi I, Gézának e garammelléki szentbenedeki apátság 3075. évi alapító levele /!./, II. Istvánnak ez alapítványt megerősitő 1124. évi diplomája /2./ és egy 1214. évi okirat /3./* Jerney "Baker"-nak ejti. /!./ Fejér:Cod. Dipl. I, 433. £nauz:Mon. Eccl. Strig. I, 56. Jerneynél: Magy. Nyelvk. 17. lapon.——/2./ Fejér:Ced. Dipl, II, 73. - - - /3./ Jerneynél i.h. 17. lapon, /:Nemx» ezones-e a Csongrád és Alpár közötti »Bokres"-sol ??? A "Beezar" nem lehet "BCsár" ??? Ortvay Rom jelzi, hegy hol van.:/ 120. oldalon: 123. eldalen: 130. oldalon:
