Dr. Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig (1892) / 0042-1963

- 19 apátság 1075. évi alapító levele /l•/; II. Istvánnak szsn alapítványt megerősítő 1124. ávl /2./ ás IV. Bálának a nyulszigeti apácák ssánára kiállított 1268. ávl birtok megerősitő okirata /3./. Esőn halastavak as ogykor igen jelentékeny Fis-Alpár pucsta területén létastak Pest-Pilis-Solt bögyében /4./. /I./ Fejár: Coi. Dipl. I, 435. Hernyik:Xecskemét város története I, 195. Knaus:Monum. Eccl. Strif. I, 57. - - - /2./ Fejér:Ced. Dipl. II, 75. - - /3./ Fejár:Cod. Dipl. J.V. III, 319. - - - /4./ Y.ö. Uorayii: i.m. Asenkiv. 1. Egros, Folrtou, Halantau, Herjas, Hesieuer, Kektou, Kerekteu, Kustisa és Sekerd, 81. oldalon: Alpar maioris alua

. nagyabbik alpári vis. Emii ti kát okmány* egyik I. Gézának a garanmolléki szentbanedeki apátság 1075. évi alapító levele /l./, másik II. Istvánnak ezon alapítványt uegerősitő 1124. évi diplomája /2./. Nem az abaujmegyai Alpár, honsa Pest-Pilis-Solt megye kecskeméti alsó járása területén keresendő e viz, hel Télagyházátél és Csongrádtól északra találjuk Alpár falvit. Ez ezen okiratokban Nagyabbik Alpár-mak neveztetik, nyilván megkülönböztetésül Kia-Alpár+ól, mely ugyancsak Post.-Pilis-Solt megyében, ez előbbitől valamivel éjszakra, Kecskeméttől keletre fekszik s Puszta-*első-Alpárnak neveztetik. Az ekiratekban emiitett "alpári viz" a Nagyibbik Alpár-ra vonatkozik s nyilvín a "iszának egyik éga lehetett. Amit Réaő Ensel Alpár etimológiájára nézve mond /3./, mintha "alsóbbrendű erődöt jelentene", minden kritikai komolyabb alapot nélkülöz. /I./ Fejér: Ced. Dipl. I, 434. Hernyik:Kecskemét város tört. I, 194. Knaus:Mon. Eccl. Strig. I, 57. - - - /2./ Fejér:Ced. Dipl. II, 75. - - /3./ A helynevek magyarázója 45. 1. Alpári réve

k. Ld. pestpilismegyei "Vadum"-nál. 93. oldalo

n: Áron lforvajo

. stagnum, tó. Emii ti IV. Bélának a nyulszigeti apácák számára kiállított 1266. évi birtekmegercsitő okirata /l./. Csongrád megyében, a Isza mellett, Csongrád táján. Egykor "Buehur föld"-höz tartozott. Jernejr szerint Áron-Morvájá-nak, asas: Áron-iíorotvájé<iak ejtendő /2./. /!,/ Fejér: Ced. Dipl. IY. III, 319. /2./ Megy. Nyelvk.6.1. /iMnu ugyan Alpár mellett van, de a tiszazugi földrajzi kutatásokat érdeklik a határsávok kérdései, össsefüggésai is. Ennek a morotvának a pontos helyét még nem határozták meg. Emlékezetem szerint /1930-as évekből/ néhány kutató délebbre belyezi, mi»t Csongrád és környéke.:/. 94-95. oldalon

: Aruc, Arueh, Árud, Aruk, Arukfee, Aruktue, Lengum Aruk /:Aruk lengum:/, Aruhsye, Nagu Aruk. Számos okiratban fordul elő, igy Szent Istvánnak egy 1015, /l./, I. Andrásnak egy 1055. /2./, I. Gézának egy 1075. /3./, II. Istvánnak egy 1124./4./, II. Gézának egy 1158. /5./, II. Andrásnak egy 1228. /6./, a pécsváradi konventnek egy 1267. /7./ és IV. Bélának egy 1269. évi okiratában /8./. Az er okiratékben emiitett "árkok" mint különböző birtokok határai számláltAiakms elő s nemcsak mesterséges, hanem természetes uten ls készültek volt. Némelyike "vallis", azaz völgy-nek nevoz+etik, mi kétségtelenné teszi, hogy időszaki virfelyások medreiül is szolgáltak. topográfiailag meghatározni azokat lehetetlen. As "Arukfee" it "Aruktue" az illető árkok elejére és vécére vonatkoznak. Nagu-Aruk és Negu-Aruk m Nagy-Árek."Aruhsye" Jerney szerint • Arek-sséle /9./, Maga az "Árok" ssó ssláv sSármasásu, "jarek" az ujszlávban, "járok" a sslovákban, "jarak" a sserb nyelvben • "fossa" /10./. /I./ Fej ér: Ced. Dipl. I, 297-599. Koller: Hist. Epp. Wuinqueeccl. I, 80. Katona:Hist. Cárit. I, 201. Féterffy: Cene. Sacr. I, 4. Kellar: Hist. Dipl. jur. latr, p. 82. Batthyán: Leges Eccl. I, 375. Fuxheffer-Csinár:Menast. I, 180. Jerney:Magy• Nyelvk. 6. 1. - - - /2./ Fejér: Ced. Difi. I, 389 . 391.--392. /3./ Fejér: Ced. Dipl. I, 433. 435. Knaus: Men. Eccl. Strig. I, 56. - - - /4./ Fejér: Ced. Dipl. II, 73. 7E. 76. - - - /b./ Fejér: Ced. Dipl. II, 149-150. Schmitth: Agr. Eppi ad an. 1161. Katona III, n. CCCCXLII. Keller:Hist. Eppat. wuinqu. I, 202.- - - /6./ Fejér: Ced. Dipl. III, II, 121-123, 126-127. - - - /7./ Wenzel:Arp, üj Okm. III, 174-175. - - - /8./ Fejér«:Cod. Dipl. IV. III, 489. - - - /9./ Magy. Nyelvk. 6. 1. - - - /10./ Miklesich: Dia slav. Elem. im Magyarischen. Megjelent a Donkschriften d. kais. Akad. d. Wiss. XXI. kötetében 31. 1. 251. sz. Czuczer-Fogarasi ellenben a hazánkbeli némely szláv nyelvjárásokban divatezó "járek"-et való.