Major Bálint: Tisza-Nagy-Rév község és lakosai történelmi múltja és jelene (Nagyrév, 1867) / 0041-1963

kell azt említeni, hogy a mai költségnek elnevezett lakóhelyek régenten helyság vagy ialu elnevezéssel voltak, igy a jelen községünk is Nagy-Rév helyság vagy falu ugy neveztetett. A jelenbeli fennállása községünknek és ez időbeni lakóinak, a mostani fennállt békeidőkben hála a gondviselésnek, semmi és senki által háborgatva nincsen, a község mindenkép épül és terjed, lakosai szaporodnak, és mindenki szabadon, a maga hasznára, s«mki által nam korlátozva dolgozik és munkál. II. R É S Z . Honnan vette községünk a mostani Nagy-Rév nevét, ? Apáinktél átvett szájhagyományból annyit lehet, tudni, hogy mint^sza foly<5 mellett leve község, mikor még a "isza folyó semmi részben nem volt Sfcrbályozvp, az árvizek több időkben nemcsak tavaszonként. , hanem némelykor egész éven át is elborit.va tartották a rétföldeket, és ilyenkor a kiáradt npry vizeken csak kivételes helyeken közlekedhettek, ott a hol a magasabb f ekvé;.ü Partos földek a vizén át , e túlparttal minői hamarabb voltak elérhetek, a vizeken való átkelésüket azon helyen eszközölhették, a melyedet, rév- nek neveztek és ma is igy neveznek. Ilyen átkelés volt. régen a mi határunkban is , a községtől ctéli irányban, enpjd mintegy háromezer öl távolságban a "isza lefelé folyása mentében , a Nagy-árkon innen , a község fulé levő még ma is ugyneveze+t hajórévpart.tól az átellenben eső szomszéd Kéoske községgel/közlekedett # de még ráért is / szemben, azért is mint község községgel közlekedett , de még azért, is , mert a kécskei magas part a nagyrévi magas parttal közelben állotfcak ejymáshoz, minthogy oly közelséget másutt nem találhattak főkép a régi időkben, midkor még a nevezett magas part, nagyon sokkal közelebb állott az átellenben eső kécskei magas parthoz,—- mert tudnivaló az , a mint azt a jelen időkben is nagyon látni lehet, hogy a nagyrávi magas pariból nagyon sokat elszaggptétt már azáfra a "isza ár£a

r A régebbi időkben pedig a mostani rév-átkelésről szó sem lehetett, melyet csak azóta használnak ott t mióta a bögi szőlőt alakították elődeink. Ezen Na^y-Rév elnevezéshez találunk még más adatot is a 15-ik századból, a „Jászkunok története " czimU munka 3-ii kötetének 313-ii lapján, a melyből kivonatban veszem az: alábbiakat : A jelzett történeti muikábprn valami határjárás munkálata fordul elő, a melynél KécskérSl min* Kinizsi Pál falujáról van emlités téve, és a Kecskeir.» ttel szorrszédos szentkirályi, felsőalpári és kécskei hármas határ öszszaszögellését is szintén emlit.i, ezen felsnlltéseknél van szó téve '"iszaNagyrévrői. is. A fent emiitett adatok tehát világosan tanúskodnak azon szájhnjyomáor .Mellett , hogy községünk a agy -Hév novet a régebbi -a ré^eMd- idŐkben g/akorlatban volt nagyrév átkeléstől vette. Jelenleg pedig, minthogy más kézség is van Rév éa Nagy-Rév elnevezéssel , ezen mi községünk •'"iszeNa:^r-íév községnek nevezgetik. III. RÍSZ. Vallásukra nézve hogy állottak elődeink, kik voltek prédikátoraik ás tariit.ómestereik . Abban az időb n, midőn a keresztyén vallásra nézve a reformáczió nagy mex-y mvokrfja megkezdetett és hazánkban is elterjed, elődeink a reformált vallást tartották, a mint azt világosan lehet látni szintén azon régi irat-