Major Bálint: Tisza-Nagy-Rév község és lakosai történelmi múltja és jelene (Nagyrév, 1867) / 0041-1963

- 56 Msrglt A1 agi ""amásnak volt a felesé a és hojy egy István nevii fia volt, aki 13ü . v ottdber 4 éryfe vaczi káptalan alfitt .lagyrtívi Ltrinezat azzal a 32 frttal elégi tette ki , a mely az anyja jegy- és hitbére fajében megillette és hog. Na^róvi Margit 1437. deczember 16-án még életben volt. Nagyrév különben előfor ul .leves ós k. Szolnok vármegyék 1635 évi portái és taksáinak összeírásaiban is „Nagyrév curia 1 /4 port..* Úgyszintén ugyanazon vármegye 1647. évi adóösszeirásában is „ Fossessié Nagyrév port 1. " ""ovábhá előfordul ug anazon vármegye 167f, . és 1686. évi portn ősszelrásábm is „Nagyrév habét re egy negyed . De előjön Ifr'isvűros 1661. évi regaatrumáhan is. „Kgy rókabőrt vöttünk nagyrévi emhartfil 90 d." k III. rész szél j „V'wallásukr^ nézve, hogy állottak, kik vék*ak rredlkátóraik ésft anitómes terei k • 'r.etrr" a reformáesióMl kezdi, a mi nrg on természetes, miut, ^ Nagyrév for^ááílásét csak a XVI. századiéi ismeri). Hután azonban Nagyrév mi t kimutattuk már 1380ban fennállott, sfft már előbb is fennállnia kellett, midőn a reformáczi ó nálunkt még el nem terjedhetett, szerzőnek munkája egy ujabb jLidadásában ki kellene Nagyrév reformáczió előtti vallási ügyeire is tarjeszkednie. Hiszen már Fzent Is

4ván törvénye elrendeli, hogy : „Deceiü' villae "cclesiwr. aedificent, quam duabus mansionibus, totijdeinq.ua manclpils dotent, equo et jumento, sex bobus, et daubus vaccis, triginta quatuor mini tus begtiis. Vestlment? voro et corporália íex provid^at, presbyteriu® et libros Kplsoopi." /r^iz falu /villae/ épitsen egyházat, melynek két szállást Vfgy házhelyet, egy lovat, hat ökröt, két tehenet ós ha.rminczhéry aj ró állatot adjon, a király jedig pali ruhákat, kehelytartókat, a pttvpök pedig papot és könyveket®/ Vájjon a tiz falu, nsm Nagyréven ópitett-e éppen templomot V hzen kérdés is megérdemli a tanulmányozást. De van t váor.i püsrökségnek egy régibb korból fennmaradt tizadlajstro *>

f Knnek a volt Külső - Szolnok vármegyére vonatkozó rovata nem csak azt "-utRtja, hogy mennyire terjedt eredetileg a Kégl- Külső -Szolnok, lősorolván azokat a helyiségeket, -alyek ^ ylor annak területére estek, hanem egyszersmind aat i? igazolja, hogy Külső-Szolnok^ agészen a váczi jüspökség alá tartozott, mart tudjuk régi törvényeink s okleveleinkből , hogy a püspököknek rendszerint csak azon vármegyékben volt ti

Z

ödjoguk, melyek az r rsryhtti vagy főpárzt.ori hatóságuk alá t

R

Ptoztpk s mint* Koll er mon^dja : „a tized a fPpásztori jognak következménye. " Az amiitett* t.izcdlajstrom ts&int r tiszántúli kerül:tbon /Comtotus Folnol u3trr '"ibiscum / Nagyrév is el "fordul ./Századok 1R72. 4F3. fa 4F4. / Hevos- 'a íülrő-f?olnokvárwegyónek "-yöngyö s*n 1733 . m-fti :s 9-én tartott közgyfllósébHL „ő cs. és kir. felsége parancsa szerint " a ma ye kebelében az egyházi j-vak épületek áll *potóról , u«»y a paréohiákr<1 tartandó nyomozással a kiadott utpsit^s szerint mely 10 pontból állt a szolgrbirák bizpttak meg. A megyei szol í'ahfcrák rz u

4asití'.s értelmében a nyomozást teljesítették, a melyből Nagyrév egyházi viszonyaira azon adatot kapjuk, hogy Nagyrév már a reformátusoké. / 'zedarkényi : Pavesvármegya tört. Eper, 1893. IV. köt. 208. / A IV. rész szól : M Kik voltak, mely családok és milyen számban a régi időkben ezen helységben Ezen részben a birtokosok «5zül» azonban azokkal, a kikről adataink m vannak, hogy ssintén nagyrevl birtokosok voltak, nem találkoztunk. Ugyanis az 1741. évi nov. 24-én tartott megyei közgyűlésen száz lovas kiállítása a földes urak között porták arányában* osztatott fal. Ezen felosztás, az akkori birtokosok felsorolásával egyszersmind megismertet bennünket Heves és Külső-'zolnokvármegye nagybirtokosaival és az akkori birtokviszonyokkal. Ezen felosztásból tudjuk, hogy Forgách grófné a Hecsky csaláidal,