Major Bálint: Tisza-Nagy-Rév község és lakosai történelmi múltja és jelene (Nagyrév, 1867) / 0041-1963

- 50 UTÓSZÓ . Az itt előadottak során végiggondolva és visszatekintve a mult időkre, az akkori állapotokat összehasonlítva a mostaniakkal, lehetetlen el nem ismerni a nagy különbséget a halódás, a Jobblét., a szellemi és az anyagi téren. Világos Jele és bizonysága ennek a mi községünk is, a nép értelmiségében, viseletében ós csinosodásáb n észlelhető fejlődés, házi , ga«dosági eszközeinkben, építkezéseikben látható izlés és czélssfrSség, továbbá azok a közhasznú alapok, melyek az értelmiség terjesztésére és fejlesztésére, a szegéjyrség és nyomor enyhítésére rendeltetvék. Ilyanek a mi községünkben az iskolai alapokon kivül a községi-, szegénységi-, valamint az inség-al apok . Ilyen a polgári olvasókör és a temetkezési-egylet . Ezek mind az ujabbi kor vívmányai ' Fájdalom, igaz, hogy manapság is nagy az adó, sokfélék a terhek, melyeket viselni kell, de legalább szabad az mber magával, nam zsarnokoskodik rajta sem földesúr, sem vármegye, sem m s hatalmasság, nem végea munkát Ingyen senkinek, hanem kl-ki a maga dolgát B maga hasznára szabadon , akadály nélkül vé ezheti. Valóban ide illik bölcs Salamon mondása : „No modjad ezt., mi az cka, hogy a régi napok jobbak voltak ezaeknél, mert nem bölcsességből származik &7. ilyen kérdés. n /í'red. könyv VII. rész 10. versében./ tíát jobbak voltnk e azokm a régi idők, mi&or az embert hiteért. , vallásáért üldözték, t,5mlÖczbe vetették, halálra kinozták, sőt elevunen i» megégették ? Jobbak voltak-e azok az idők, midőn az e,jy Isten teremt.ésü ember közül az egyik nemesnek, a másik pórnak születeti** ; amaz bármily gonoszságot cselekedett, sértetlen vélt, mig a nem nemest legkisebb vétségért kalodába tették, ütötték, ve-ték, Jószágát kíméletlenül üsték, hajtották, erején felül terhelték, keserves keresményét megdézsmálták, terményeinek szépét, javát a földes urak és más hitfeleketetü főpapok részére Üdefoglalták és elhordták. Lehet-e jobbnak mo dani azt ez idő*, a midőn a jobbágyság minién jogokból kizárva, egyedül tehervisejó sre volt kárhozatva, Ő fizette az adót, ő állította a katonát, ő teljesített minden közmunkát, a magáé mellett ő vérezte az ur dolgát /urbárium/. Mindamellet* nem volt egy talpalatnyi földje , a mit magáénak mondhatott volna, még az a kis hely, a hová hajlakot épi+ett, hogy fejit lehajthassa, az sem volt szabad tulajdona, mert* abbéi az uraság könnyen kibocsültethette, és a jobbágy miit földhöz kötött rabszolga, az uraság engedélye néllQl más helyre nem költözhetett, mert-o a földes ur vissza hozhatta bárhonnan is. Ua pedig már Istennek hála, mindezek megváltoztak, az idővel együtt elmultak, elavultak. -a már megszűntek a valláaoa Üldözések, az ember szabadon imádhatja Istenét., mindenki azt B hitat követi, a mely vallásos meggyőződésének legjebbencmegfelel. Ua már a nemes levél értéktelen holmi, muzeumbe ael régiség, mert ma egyedül az erény és a szép tettek nemesítik meg az embert ; ma már a földbirtokot nem a földesúri kegy osztogat a, de ész, erő és igyekezettel akadály nélkül mindenki sifrezhet magának, a mint hogy ma már nálunk is, mondhatni a határnak fele a volt úrbéresek birtokában van, mig régen elődeinknek egy tenyérnyi őrökük sem volt. Ezeket tartottam szükségesnek feljegyezni és a feledéstől megóvni, s ha mindent ugy, a mint szerettem vagy kellett volna ki nem merkthettem vagy ékesebb formába nem önthettem, szolgáljon mentségemül egyszerű falusi iskolában nyert képeségem, másfelől az adatok héánya, molyek minden igya-