Major Bálint: Tisza-Nagy-Rév község és lakosai történelmi múltja és jelene (Nagyrév, 1867) / 0041-1963

- 39 ­A nők partig felaő ruhaként viseltek a régibb időkben templomba menet­kor prémes mentét, és fekete prémes fehér ködmönt., juhbőrből való készítést; a leányok ünnepnnrokon kartan rekllket, köznajekon iádig nők és leányok vi­seltek nagyobbrészt birkabőrből készített ködmönöket, később pedig a tehet­ségesebb nők viselték a még ma is ritkán láthatd drága, szépen kivarrott* kis bunaáket mig jelenben már » nők és leányok semmiféle bőrködmönöket. nem hordnnak s nem viselnek, hanem szebbnél szebb női öltönyöket, vagy más­kép szép és fáin nagy kendőkkel t erit.kezve nagyobb részUk drága kelmékből é$ egy némely részUk selyemből készített ruhákat viselnek és hordanak ; és a mi a régi állapothoz képes* irondhatni a Jelen kor mddnélküli urizálása, a 'unkában megkérgesedett kezeken arany gyUrü és finom kesztyű. A régebbi időkben ős necyanyáinl* és ajijiáink a házcsaládnak velő fehérnemüeket és öltözőket, SZÓVPIWÍB minden ilyesmit mpr^uk fontak, saőt* tek és varr+p* , a mesterséges varrágépet még csak hirből sem ismerhették; ma azonbsn pénzen megvásárolhptd minden fehérnemű és Öltöző, a mi a régi időben nem vol* semmi áron eszközölhető, szdval a régebbi Hőkben nem volt az, a mi a jelen korban már sok mindenben lehetséges. Cseink, apáink és anyáink kendert termeltek, azt mindenkép maguk elmun­kálták, felnyüttók, előbb külön válogatva a magvas kender közül a virágos kendert, azután c&ak később a magvast, mikor a magja megérett., a felnyüvés utái. mindkét félét vizbe^aztatták , előbb azonban a magvasból a magot kie cipelték és mindegeiket a kiázas a tan a vízből kimosva kiveteték . Megazá­radáa után eltörték, a csepüjétől kitiloltak, megdörzsölték, elgerebenyea­ték, s igy osztályozták el három részre. Az első kenderből fonták a legszebb fonalat, azt meg8ZŐtt.ék többnyire maguk, aokm ugyan takács mesterrel ia szövettek ; az első kenderből készítették a szép hazi vásznat, ^4bbői az ílt.^zŐ ruhájukat, az ágyneműket és más effélét, a másodikból lepedőket és más ilyesmit, a harmadikbél készítettek zsákot és ponyvát,. Abban az időben még nem voltak kereskedői nem kenderből készült, zsákok és ponyvák, mint. ma, a melyek nem olyan tartósak és erősek, mint a kenderből nagyanyáink áltpl készítettek. Mosi már nem igen termelnek kondert, sőt az ifjabb nők, de különösen a nevendék lányok nem is tudnék már nagyobbrészt a kender ­munkához, nem tudnuk fonni és szőni, hanem e helyett kötnek, hímeznek szép kézi rnnkákat. Az élelmezésre nézve elődeink némely időkben, kivál 4 szűk termés vagy más csajásos i«ők alatt nagyon saüken és aggpsztő állapotbpn voltak , mer* a gabona *ermő föld a maihoz képez* nagyon kevés vélt, e fölimivesnek nesptolt srabpd tulajdon* a föld, nem volt okszerűen munkálva a e miptt kevesétt tgra-.ett, B nagyon régi időkben sokszor duld háborúkban a ke­vés rbonvetfe's is felprédálva lett. Messziről szállítani, mint a hogy ma «ár lehet, ez időben nem lehetett, mert neT.%emmiféle vaaut vagy gőa­hajd. Ilyen időkben nag>on szűken táplálkozhattak, mert mint a pzájhajgye­mány mondja , volt idő, hogy bengyalével és zabk xiyérrel is táplálkoztak, s már az én időm ala +t, 1863-ban it ettek zebkenyeret ; iskolás korom­ban y.eg csaknem ez egész falu tepsibe sült szegén/ tuko- iczakbnyeret. evett.. Szük időkben elmentek D,es8?.ebb viaékre gabonát nyomtatni, a jószágaikkal teloisni, szdvpl ahogy tudták, ugy keresték a maguk és jószágaik éleiméi. Egyrészt elősegítette élelmezésüket, a halászat is, a melyet abban az időben jd sikerrel teljfcsi*ettek, e mellé még nagyobb mérvben voltak meg­szerezhetők a vadállatok húsai is, » a kettő is pótolta élelmezésüket. Jelenleg már az u*ddok mpjd semmit vagy nagyen keveset élvezhetnek a hal­ból és km wxrttoiri vadhúsból. Ezek után említés nélkül nem hagyható mé;; az, hogy 1873-ban azük termés lévén, Holzinner Károly ur, a gróf "eleki-féle sápi birtok hsszon­élv»*ftf» bérlője, élelmezést kivánván lakosságunk szegényeinek nyújtani, nz előlj^dkkkal összeirptta az elesett szegényeket, azámszarint tizen­ket'fífc, s azokét négy hdnapon kursztül élelsieaett.e, mindennap főtt ételt és kenyeret osz*«tott Ki mindé yik részére. Kzen szívesség kiszolgáltatá­sára enger és feleségemet kért f 8i s nevezett ur, a mit mi készséggel tel­jesite'tünk oly mddon, hogy hozzánk hozatt R zsákkal lisztet, horddkkel a

Next

/
Thumbnails
Contents