Major Bálint: Tisza-Nagy-Rév község és lakosai történelmi múltja és jelene (Nagyrév, 1867) / 0041-1963
Eme szabadulás és szabagság örömmel árasztotta el édes ma& ar nemzettolót, mindenütt széles e magyar hazánkban. I de mihozzánk is eljutott az örömhír egy kevéssé késve , mert abban az időban még nem vol• vasú*, nem volt távírda, nem volt távbeszélő, nem * volt posta, csak kivételes helyeden , nem volt hirlap, mely az örömhírt minden kisebb és félreeső községbe gyorsan elvit*e volna. Jőször az uraság tisztje nyilatkoztatta kix azt ki előttünk, azox előtt 8 kik be akartuk nála irrtni a szokásos, aendszerint az akkor elmulit héten leszolgált robotai napszámokat, igy szólván : „Nem kell többé az urbáriumot az uraságnak szolgálni. Ezután mindenki szabad polgár, nincs többé földesúr és nincs jobbágy. Ezen kijelentés 1848 mároziuí 19-én, vasárnapi napon történt. Akkor is , •^irtt minden vasárnap, kötelesség szerint minden úrbéres embernek az ak*or elmúlt hét,n szolgált nRPBSÓmjrtlt berótta az urasági közeg, mely időben , nrj/ít r-ár emiitettem, én is jelen voltam, melyről meg kivánom említeni aat, hogy már arra az időre, újévtől számítva 30 napot szolgáltunk urbáriumba a mi c aládi házunktól, kemény téli. Időben erdővágás és fahordással az uraság számára. E hlr vétele után mindenfelől jött az örömhir és felsőbb rendeletben ls tudatták azt. Ssép tavaszi idők aoltak ások, örült a nép a szabadság nrcjf napjának ; ünnepet tartott, r.ukatot* szépen, dalolt hazafias dalokat, nemzeti szinü kokárdákat *üztek a leányok keblükre, az Ifjak a kalapjukhoz . Haj i de csakhamar megzavarta ezen övémat az országunkban lakó más nemzetiségeknek ellenünk való feluszitása ; ezek ellenünk fellázadtak a Bácsk.ibpn, kegyetlen pusititást és öldöklést vittek véghez. Ilyenképen az ország kormányának védelemről kellett gondoskodni. Nemietőrség rendeltetett el országszerte, e*ek közsé itt nálunk is összeiratott hetvennyolcz tehetős és erőteljes e^yén, a kik négy csoportba lettek beosztva ugy, hogy a mikor szükség lesz rajuk , csoportonként egymás u +án menniök k 11 a hová rendelik őket, a haza védelm re. K veszélyek idején nem hiányoztak a lelkes felhívások, buzditások Írásban és élőszó*• tt, a melynek meg volt a kellő hatása mindenfelé az ország ban , itt minálunk is azzal , hogy a hozzánk kiküldött tisztviselő lelkes szavakban buzdi*ván a nagyrévieket is , önként ajánlkoztak arra , hogy az első csapat nemzetőrség a fellázadt ráczok ellen a hazát védeni kiálljon, a vész és veszedelem helyére azonnal induljon. Nem kelle*t azt sorshúzással eldönteni, hogy ki és mikor menjen. Az első önkéntes nem* .tőrcsapatba beállott^ én is. Ott -voltunk mi nemzetőrök a Bácskában ""emerinnél , az úgynevezett római sánczczal szemb n, a hol a fel1 zadt sz rviíín és rác*o>yfészke vol*, a honnan sokszo kitörve , mindenféle keyetlen pusztításokat tettek, ölt k, vágtak, érejtek, jószágot és embert elrabéltak, ugy tértek vissza az emiitett sánczba, a mely őket nagyon védves tartot'a, mig végre ""emerin mezővárost is, a melyben a ml állásunk volt, s éltalunk ner volt megvédhető, többszöri ostromlás után as ellenség éjnek idején felégette és feldúlta, a lakosok azonban a nagy sötétségben és zavarban elfu'ottpk, Fájdalom , mi nacyréviek szem- és fültanúi voltunk rzon rettenetes vész - és jajkiáltások szörnyű riadalmának,.Mi, a nemzetőrség , re gel távolabb helyre vonultunk el a vesz helyéről, a melynek borzasztóságát és keserveit, megírni az ón tehetségem és tollam gyenge. Élőbbről meg kell említene*, hogy az ösaaelrett. nemzetőröknek mielőtt a vész helyére mentek volna, gyakorlatokat kellett, időnként teljesíteni és tanulni a hadviseléshez, Lőfegyvere nem volt senkinek, mert azt felszólításra mind beadták az rszág segélyezésére, hanem a helyett vol* alkalmas szurony , a melyet magunk csináltunk itt helyben. Az első nemzetőrcsapatban 1848 augusztus hó elején tiaenhatan Indultunk a ráczok ellen és o*t voltunk mintegy hat hétig. Hogy a jelen és jövő nemzedék, a kik majd utánánk jönnek , neveikben ismerjék azokat , egyen ként itt feljegyzem : Pápai János, Sonkoly Sámuel, Ambruzs István és Varga Gerzson , ezek négyen feleséges emberek voltak, a többlek még nőtlenek, úgymint: "akács Sámuel , ^akács János ? Pákozdi Gábor , Sebestyén Bálint, Sülye Ád4m, Bodnár János , Valki Balázs V Kardos Lajos , Varga István ,
