Duna-Tisza közötti csatorna létesítése 1867. (Csongrád-Tiszaföldvár közötti levélváltás) (1963) / 39-1963
Nagy Mé]f óságu Mini stari um ! Örömmel vettünk tudomást a magas kormánynak országos érdekünket felkaroló azon elhatárolásáról,- mely szerint a vasu+i kölcsönből be folyandó összegek egy része csatornák építésére czéloztatik,- mellyek a hazánkban létező természetes vizi utainkat, egymással kapcsolatba hozván,- nagy súlyú terményünk szállitására,- és a gyakran annyira szükségelt öntözésre épitendők volnának;- s különösen meg nyugodtunk azon kijelentésben, mely szerint a magas ministerium nézete oda—irá - nyúlt, hogy leg inkább két csatorna volna,- melynek épitése mindenek felett szükségesnek mutatkozik, - ezek egyike s leg fontosabbika a miszát Csongrádtól fogva a Dunával Pestnél összekötő csatorna - melyben a felső és közép Tiszán rakodott hajók kevés költséggel a fő város alá jutván,- hazánk kereskedelmi felvirágzására nevezetes tényezőül szolgálnék - annyival inkább, mert a másik csatorna- mely "’okaj körül kiszakadván, a "’iszából a Körösbe volna vezetendő, a központi csatornával közvetlen kapcsolatban lenne, s igy nem csak termények szállítására volna alkalmas, de ellátná olcsó kővel, épület és tűzi fával az alföldet, sőtt a közutak építéseit is- melynek hiánya miatt a közlekedés ezen vidéket az egymáshoz közel fekvő nagy népességű városok között, majd ősszel és tavas|zal, csak nem végképeni fel akadását - lehetővé tenné, s e mellett több száz ezer hold föld öntözését is ffizközöihetné.A központi kereskedés és közlekedés elő mozdítása, úgy az eszály által több évben érzékenyen sújtott alföldnek, a czélba vett öntözés általi termékenyitése végett országos érdekből- méltán legfontosabbnak je - lölt. Pes + Csongrádi csatorna tervét- mely sziszének a Dunával összeköttetését, a fentebbitől eltérő utón hozná javaslatba,- egyelőre mellőztetni kérünk, különösen pedig mellőzte+ni kérjük - azon mind a magas kormány, mind az ország gyűlés ál+al- és pedig nem csak f. 867ik October lOik de már ez előtt 27 évvel is leg aékalmasabbnak és sürgősen kinyitandónak elismert fest Csongráfli országos közpon+i csatorna vállalatot,- s nem pedig ott, hol a közlekedés minden nemével nagybőségben rendelkező Szeged városa a Dunával közvetlen hozatna összeköt+etésbe, de -Nem válalhat felelősséget a m, kormány az országos kölcsönnek oly czélra fordításáért, mellyel a központi közlekedéstől majd nem teljesen elzárt felsőbb tiszai vidékek érdekeinek háttérbe szorításával - csak egyes , különben is kedvező kereskedelmi és ipar viszonyokkal biró városnak - kiváló kedvezményekkel részesítése eszközöltetnék.mert' az osz+ó igazság és az országos érdekek azt követelik, hogy nem csak egyes kiváltságos város birjon a közlekedés minden kitelhető nemével ; hanem más kiterjedtebb vidékek kereskedelmi érdekei is felkaroltassanek,- főleg midőn azok, a vasúti hálózattól majd nem teljesen elütnék.Eltekintve attól, hogy a Csográdtól Kecskemét, és Nagy Kőrös síkságain keresztül Pestnek vezetendő - és az 1840. 38ik t.cz. folytán előmunkálattal már 1841 évben ellátott központi csatorna -^melynek kivitelére nyilván való közhasznú és fontosságánál fogva a pénzügy minis+ éri előterjesztés szerint egy nevezetes pénzerővel rendelkező társulat alakulása is jelentkeaétt ,- 7 ---- 8 mértföldel rövidebb---- Szeged városá nak tervezett vonalnál, és hogy ennél jelentékenyen olcsóbb - és a mellett, nagyobb országos haszno* és előnyöket nyújtó elv állitása — más takarékossági szempontból is figyelmet, érdemel,----einem halgathatjuk az+ : mikép a Fes + Csongrád központi c?a+orna által, nem csak Csongrád, Békés, Arad és Heves k. Szolnok megyék, kiterjedt vidékei, Nagy és Kis Kunság s Pest Solt megye sőtt a hármas Körös általi összeköttetés folytán, még Zazánd megye sőtt Erdély is , közlekedési ipara
