Folláth Mihályné: Magyar-cseh kapcsolatok a Bata-cégnél és Martfűn (Marfű, 1963) / 0036-1963

Asz árusításra kezdettől fogva nagy gondjuk volt,az ezzel kapcsolatosait TarrÁs* Int "ate* i&aga s megbízottai egyre meassobb hatoltak a Monartehia területén, a bizonyos áruhitelt is bevezethettek, mert Tamás^emlékiratai szerint,m'r 1895-ben az egésa Monarchia területen utazgatott, hogy a leszállított árukért a pénat megkapja* Tamás, ki Antal katonai szolgálatra bevonulása után maga intézte az üzem vezetését«szerencsés ötlettel a legigénytelenebb néprétegeket akarta vásárlóivá tenni, ezért 1896-ban bevezette a vászoncipok gyártását* E "Batyovkl* -k hamarosan igen népszerűek lettek, mivel viseletben könnyűek, árban olcsók voltak* A cég nagy megrendeléseket kapott a Monarchia egész területéről, főleg Bécsbál, Budapestről /!/, Krakkóból• S a cég alkalmazottainak sz na,a cég v gyona egyre nőtt* Az 1897. Január 7-i leltár szerint raktáron volt 1675 pár kész cipó /1009 ar.k* értékben/hanyag pedig 5030 ar*k* értékben* Az évszázad végére pedig a Baták vagyona 30*<?11 ar*koronára i rúgott* Már a régi tízem szűknek bizonyult, mert 50 munkás dolgozott az üzemben, 120 pedig otthon* A Zlini vasútvonal felépítése után, 1900-ban az egésa üzeaet az állomás mellé költöztetik* Ugyancsak 1900-ban uj, tekintélyesebb, pontosabb nevet vesz fel a cégi * Tamás & Aatal Bata* Vállalat vászon- éa nemezeipJk forgalombahozatalára Zlinbent* Az 1900-as gazdasági válságot a cég alig érezte, mivel olcsó batyovkijalt raeg tudták venni, gyengébb vásárlő erek is* 1904-ben nevezetes változás történt a Bata clgnéli Tamás, uj taődszere^jgépek után kutatva Araerikába ant 3 munkásával. Több gyárban, több városban dolgozott - s figyelt* Célja - mint N* Virta Írja az volt, hogy -"kitapasztalhassa, hogyan kell egy tízemet megszervezni ugy, hogy nem aaáa-, hanem ezer százalékos hasznot hozzon** Hazajőve próbálta az uj gépeket, módszereket, reklámrendszert meghonosítani* Mindebből természetesen a ssunká1 sokra hárult a legtöbb feladat* Uj.alacsonyabb árszabást veze1 tett be, levonásokat hibás munká'rt* üj, afrikai stílusú épület emelését kezdte «.eg kevés, a végletedig kihasznált munkásokkal* Oly nagy különbség amerikai utja előtti éa utáni módszerei között, oly súlyos teljesítményeket kívánt, hogy 1906. szeptemberében egyre növő sztrájk robbant ki, tnely csaknem az I* világháborúig tartott*