Borza Márta: A tiszaföldvári Lenin Tsz gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár, 1962) / 0035-1963
- 16 Syemirtás. A termelőszövetkezet tagsága r legmesszemenőbb szergalammal — a családtagok bevonásival is — résztvesz a +bvpszí növényápolásban. A nbvénytermesztő brigád kttlönlages faladatát képezi a -yonirtás ls. Mindjobban kitérj esztik a növényvédelmet, kül3n csapatat szerveznek ezekre a célokra, munkákra. A "Lenin" termelőszSvetkezetben használtak először, illatra végeztek először '"'iszafSld váron •egyszeres gyomirtást: 1961-ken. Először csak kalászosokén végezték nzt a munkát, az u.r. "Dikonirt" gyemirté vegyszerrel. A teraéshezaa emelkedésében •atatkezett. «ag az eredmény. A termelőszövetkezet ebben az évben /1962/ vesz igénybe először repülőgépet a fej trágyázáshoz. Kz a munkálat országosan is első kísérlet lesz. A köve'kező évben peiig nemcsak a kalászosakon végzik a vegyszeres gyomirtást, hanea a kukericaföldekea is. - - - A vegyszeres gyoairtás hatása aeglepően erertaényes veit, ami a terméshozam emelkedésében -— mint már említettem mutatkozott. aeg elsősorban. A kSvetkeaő évi költségvetési és teraelési terv szerint, a termelőszövetkezet bevételének 20 "-át fordítják a vegyszeres gyaairA sra. A termelőszövetkezet vizellát.ása A termelőszövetkezet. tiazaföldvári földterületén hárem fcrtéai kut van. Az agyik a "Balogh Lva" nevü területrészen van, amelyet, tudomásom szerint az 1920-as években fúrta*. A fúrás mélysége 270 méter, vízhozama 3* liter viz/ 1 perc. - - - A szövetkezet köz;onti tanyájában 227 méter mélységű árté«i kut 22 f6 liter vizet ad percenként. Ez rendkívül kevés. Nagy problémák jelentett ez a termelőszövetkezet, vezetőinek mivel a kSzjen+É tanyában vsn az állatállomány nagy része. Közülök főleg a 300 darabos létszámú lefejő tehenészet igényel sok, egészséges és tiszta vizet* De ugyancsak sok vizet igényel a több száz darabos hizó- és n8vendéLssrtés állomány, nemkülönben a lóálieaány is. - - Az évek ót« fennálló nagymérvű vízszükségletet véglegesen és tartósan megoldetta a szőve*kezet vezetőtége 1956-ban, aaiker agy, már az ország többi részében jól bevált hid re glóbuszt vásárolt, k'iutáa a központi tanya napi viafegyasitása 30 köbméter: nagy gondot okozott az 50 köbméteres hidreglóbusz üzemeltetése, Hzzel való ellátása. Az elgondolás kezdetben az volt, hogy -— miután a központi tanyában lévő 22,6 liter/ 1 pero viahozamu ártézi kut. vize nen. elegendő —- ezért a mintegy 800 méterre települt, baromfi közpant 28 liter/ 1 perc ví.zhozamu ártézi kútjánál vizét földalatti vezetéken a hidreglóbuszhoz vezetik; ennek is volt azonban néhány akadálya, lsősorban a baromfitelepnek is szüksége volt nagy mennyiségű vizre, másodsorban pedig az átvezetésnél a szintkülönbségek aiatt technikai nehézségek támadtak. Így bár a hidreglóbusz már az 1959. évben elkészült 300 ezer forintos költséggel aajdnem két évig viz hiányában nem tudták üzemeltetni. A nefilapok ezután gyakran Írtak a "lunín" termelőszövetkezet vízellátási nehézségeiről, a messziről lá*ható f de vizet nem adó hidreglóbuszról. így a"S*elnek megyei üirimjX Néplap" 1961. augusztus 19-i száma, az 5. oldalon közöl egy tréfás biráló rajzot. Ezt én lerajzoltam és itt mellékelew a dolgozathoz. A mindinkább katasztréfálissá váló vízhiány a termelészövetkezet vezetőségét arra késztette, hegy a tóapánti t«nya ártézi kútját használják fal vizszerzésre. A csekíly vizhozawot ugy hidalták át, hogy az ártézi kut kivezeté csövét az eddigi kifolyó nyílástól lafalé tágítva, két méterre megfúrták. Kz a szintkülönbség elég volt ahhoz, hogy a hiiroglóbusz 50 köbméteres tartályát 4ö óra alatt feltöltaék. így azután a hidroglóbuszt november elején üzembe tudták helyezni: kifogástalanul és elegendő aerínyisi'ben szolgáltatja a jó, egészséges ártézi vizet a központi tanya legt.ávola bi épületében lévS vízcsapnál is. Ugyancsak a tjraslSszÖvetkazsthez tartezó martfűi részen az u.n. 'Mentég" **aáyn tany ín — is van egy ártézi kut. Az 1910-es években készült, 340 méter mély, vizhozaas 74 liter/ 1 pe^c. A teraalcszövetkezet kerekeh 5000 holdas területén több helyen várna ásott kut is. iután a talajviz eléggé közel vaa a felszínhez, igy egész évben van bennük viz is elegendő. Száruk ainteyy 18-20. Vizük ivásra tulajdonképpen nem alkalmas, mivel sok e salétres»s oldft vizükben, <*« azért sokan isznak eze>ből. Esek ez* ásott kut 9k rég a régebben itt épült tanyák lebontása után maradtak itt, vizüket öntözésre próbálták felhasználni, de sem a kevés vízhozam, sem a viz keménysége ezt na® te*te lehetővé.
