Borza Márta: A tiszaföldvári Lenin Tsz gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár, 1962) / 0035-1963
- 10 Az 1961. év termesztett növényei: Növények: Földterület /kat.hold/ •""orvezett /q u/ *ényi»« őazibuza 1800 14,5 15,7 ősziárpa 375 17,3 16,8 tavaszi árpa 1800 14,0 15,2 zab 158 11,9 12,1 kukorica 610 25,0 29,0 silókukorica 160 180,0 178,0 cukorrépa 180 139,0 143,0 dohány 25 9,6 9,3 borsó 150 12,1 11,6 mák 60 3,6 3,4 kender 90 20,1 22,9 len 135 6,0 7,0 dinnye 5 71,5 70,8 lucerna 500 30,9 33,0 repce 50 6,1 6,4 egyíb 19 —— A termelőszövetkezet fennállása óta foglalkozik dohánytermeléssel. A dohánytermelés megindításában a termelőszövetkezet vezetőségét főleg az a szempont vezette, hogy a tagságnak akkor Is biztosítva lágyan munkalehetőség — tehát a téli hónapokban -— amikor az egyéb növényféleségeket már betakarították. A term lőszővetkezeti tagság jövedelme a teljesített munkaegység mennyiségének függvénye. Ezért a tagságnak elsőrendű érdeke az, hegy ne osak a nyári runkacsucsok idején dolgozzék, hanem a téli napokon is, illetve az év minden munkanapján. így pl. a dohány leveleinek auguaztus-azepmtemberben való begyűjtése után a pajtában való szárítás következik, majd még sok kézimunka, amibe a családtagok is bevonhatók: válogatás, simítás, csomózás..... * Aprólékos, igen nagy gondot, lelkiismeretességet kívánnak ezek a munkák, az elirások pontos megtartása, mert az ellenkezője igen sok kárt, veszteséget okozhat. *.i., hanem megfelelő, nem az utasításokban pontosan előirt szinben és minőségben történik a dohány válogatása, csomózása, akkor a beváltáskor csak alacsonyabb áru osutályba sorolják a dohíínyt. - - - A "Lenin" termelőszövetkezetben a gondos munka eredményeként métermázsánként 1000-1500 .-F t-e s átlagárat értek el a dohánynál, ami jók közepes értéknek számit. Államunk méltányolta a termelőszöve 4kezet igyekezetét t gondos munkáját, és ezért a de ánytemelés tevábbfejlesztése érdekében több kedvezményt biz'ositott a termelőszövetkezetnek. így pl. az 1962. évtől kezdee rajdnem a kétszeresére ewelta fel a dohány beváltási arát. ------A dohánynak csak a levelét, váltják be, a szárat rendszerint kint hagyják a szántóföldön és beleszántják a talajba: ez emeli a talaj szervesanyag tartalmát.* - - Eddig elért átlaguk katasztrális holdanként 6-7 métermázsa, ami közepes termésnek felel meg. 5 kat. holdanként 186 munkaegységgel termelhető. A kenyérgabonatermelést a termelőszövetkezet fennállasa óta a mindenkori szántóterületnek 40 -50 JÍ-án végzi. A kiváló minőségű, tiszavidéki acélos, magas aikértartalmu"Bánkuti" és más nemesített fajták termeléséről az utóbbi években kezdenek áttérni a termelőszövetkezetben a nagy hozamú olasz és szovjet fajták termelésére.- - - - A búzának legnagyobb részét a *erményfergalmi Vállalattal kötött termelési szállítási szerződés alapján értékesitik. - A tagság az utóbbi években csak a fejadagnak megfelelő búzamennyiséget igényelte, így mindinkább többet tudnak értékesíteni az állami vállalaton keresztül. - A fejadag általában 250 kg. szokott lenni.- - -A termelőszövetkezet. az 1959. évtől kezdődően az országos igényeknek megfelelően — emelte a buza vetésterületétt 1959-ben . 800 kat. hold 1960-ba n 1000 - " 1961-be n 1100 - " 1962-be n 1400 - " Az elmúlt tiz év kat. heldankénti átlagtermése 7-8 qu volt. Az évről-évre j avul<5/alaj erő állapot következtében azonban az átlaghozam növekedik. így pl. az 1960-as évek elején kezdett nagyhozamu fajták termelése meghozta a 18-20 métermázsás termést kat. holdanként. A termelőszövetkezet távlati tervében ennél jóvak nagyobb
