Kucsa József: Tiszaföldvár természeti és gazdasági földrajza (1960-61) (Tiszaföldvár) / 0026-1962

- 16 do-an s övék a jövő. A fekete korránosokkal többet senki sem ts-ődik , elbomlanak, lebullrnak... T?ry ő-izték rem hosaz»>n a grófok, a feudáliis nagybirtokosok a magántulajdon szörnyű óriásai egy testben a földet és rajta a népeket. A Vörös-Forradalom 1919 tavaszán meringa-ta őket. Eaeket az öröksaép gondolatokat vetette papitra Mórica Zsigmond, a nagy, parnssti iró 1919 tpvaszún a somogyi termelőszövetkezetek megalakulása idején. Csodálattal adóaott a meacgaadaság uj szocialista rendjének, ilitt a na :yüzeml mezőgazdaság jövőjében, a larasztság felemelkedésének egyetlen igaz útjában, i'e ez a tpvasz elmúlt. Újra tél lett s a nagybirtok és nagytőke gyilkos szoritó kerm«iban vergődött a dolgozó parasztságunk ujobb évtizedekig. I'e ismét eljött az uj tavasz í S ennek a tavasznak meleg, éltető napsugara nem szűnhet mem sebs többé f Az uj tavaszi rügyfakadás Tiszaföldváron 1948 októberében kezdődött. A tiszaföldvári dolgozó parasztság 1848 októberit** 12-én tette K9" pz ols" lépéseket a szocialista nagyüzemi gazdálkodás felé. Nehéz, bátor lépés volt ez abban az időben, amikor a parasztság döntő részének tudptábpn a kapitalista rendszer örökségeként elevenen élt a magántulajdon ut<ni vágy. Ezeréves küzdelem után kapta községünk parasztsága is a 'usst, a földet, a kolhoz-rendszert a párok óc ura világa elrettente színben festette előtte évtizedek!?. Horryne ragaszkodott volna a föld rrafántulajdonáVoz, szinte tal^n jobbnn, mint az életéhez, hiszen a kösös tulajdont ismerte, a közös munka felemelő gyönyörű érzését még ne:r érezte soha f T>e a legbátrabbak ellnd\iltak az uton, sz első termelő szövetkezetet a na?'.y pa^asatvezérről, Dóasáról nevezték el. A tagok földnélküli szegényparasztokból és iparosokból állottak. A földterületet fe löasf'gi elöljá-ósá adta nekik /l6o knt. hold /, a mai Lanin tornelőzövetkezet l elyén. A megalakult termelőszövetkezet va :yona 1 pár ló , 1 eke, s 1 borona volt. Nehéz, emberfeletti küzdelemmel dolgozott axi kis csoort . A földmüvesszövetkezet traktora segítette őket, de nem x volt elegendő munkaerő a föld megműveléséhez, bizony parlagon is maradt a föld. A nehéz fizikai munka mellett komoly politikai harcot is kellett vívnia ennek a kis úttörőcsapatnak. De a nép állama nem hagyta magéra, 4lla

ri támogatásban "észesitetté, fokozatosan erősödik. 1949 őszén a --estvér szövetkezet a „ 3éke " is megalakul. -~ajd lP?o-bera a í>*zsa ég Péké T?a. egyesül, Lenin nevét veszi fel, kb. 23o Irt. holdon tac-'al gazdálkodnak. 19fl-ben megalakult a Szabad Nép termelőszövetkezet is. Ezt követi lOf'S-Ven a "etőfl Tfz. létrejötte, indkét termelőszövetkezetnek kevés p földterülete, vagyona és ta?sága is . 1956-ig fokozatosén er*ő s'dnek, PZ el l«nforrade1 om idején támadás éri , ezek céljs a feloszlatás. A támadás p'onban csak rész'en sikerült. Kisebb termelőszövetkezet p Hal pdás T?z. ''eloszlott. 19'7-58-ban cél a termelőszövetkezetek msge rsitéss. vz sikerült is , mert a torok jól gazdálkodtak, idrhon vesézték a szükséges mankókat. Az egyéni "pzdák előtt a t.sa.-ek bebizonyítottak, ho<»y a nagyüzemi -azdálkodás maffasabbrendü, fölényben van. 'íormésétla^aik is jo'bak voltak 1-2 mázséval, mint az egyénieké, '^ény az, hoTy PB egyéni razdé elismerték a t.sa.-ek jobb aradményeit, 195758-ben l?o fcryéni ^azda lépett be a termelőszövetkezetekbe, 1959 januárjában a *árt irán itásával ae.ry aunkábe fog a községi tpnács. Javaslato,kai , tapesatalatokkal felvéttezve elhatározta a 0 Közfonti Vezetőség I95ö évi decemberi határozata alapján, hogy a nagyüzemi szocirlista mezőgazdaság átszervezését meg kell gyorsítani. A tsz. tagok eredményeikkel beszervezik az egyéni gazdákat. Természete* sen ez nem ment magától I)e a termelőszövetkezeti tagok biztatónak léti ták a helyzetet. Kkkor a kitűzött cél : termelőszövetkezeti fejlesztés lehetőleg loo ig. Elsőnek a játrt és tanácstagok példamutatásként lépnek lépnek be a közös gpzdpsétrba. Ekkor a község mintegy "elbolygatott méhkas'oz hasonlított. ilndenkl a termelőszövetkezetekről beszél,