Szabó Gyula: Visszapillantás a Tiszaföldvári Polgári Társulati Alap egy évszázados történetére (1837-1937) (Tiszaföldvár) / 0023-1962
- 16 Föld- és re g/á lébérlet. A Szükség Hombár vagyongyarapító munkáját azzal kezdi meg, hogy a 4o-es évek táján a Podmaniczky-családdal kötött szrzodés alapján a martfűi és zsigeri birtokokat haszonbérbe veteti a lakosság egyes megbizottai xjnei ál + al , akik pedig bizonyos nyereség mellett apróbb parcellákra osztották ki az általuk bérelt, földeket. Az igy befolyó nyereség a Szükség £ Hombár tőkéjét, gyarapította. Igen tekintélyes bevételi forrás volt még a bárótól bérelt regáléjogok, a husszék és a ma is meglévő nagyvendéglő /vasútállomásnál/ jövedelme is. téglagyár és vágóhíd. 1872-ben haszonbérbe veszik e községi téglaégetőt évi 48 forintokért. 1873. januárjában határozatot hoznak a közsági téglaégetőnél Korcsmáros István kunszentmártoni cserép- és téglagyárossal téglaégető kemence elkészitte+ésére. 1893. szept. 2o-án a Balogji Lázár ál + al eladásra felkinált. téglagyár megvételéről tárgyal az igazgatótanács. Ehez a téglagyárhoz 17 hold föld tartozik . 12.ooo forintot kér érte Balogh Lázár, később meg is veszik s ennek a helyén, ill. ezen a területen épül meg a jelenlegi, modern nagy téglagyár is . Ma ez a téglagyár a legfőbb és mondhatnám azt is, egyedüli jövedelem-forrása a nagymultu intézménynek. Évente cca háromnegyedmillió kitűnő minőségű téglát és cserepet állit elő a gyár, melynek további modernizálását gépesítése a jelenlegi vezetőség legfőbb törekvése. Az 1673. szept. 11-i gyűlés elhatározza egy községi végóhid létesítését . I s k o 1 a . 1873. január lo-én tartott gazdasági gyűlés foglalkozik a közös iskola létesítésének gondolatával, bizottságot küldvén ki a terv kidolgozására. Az iskolaügy egyik legfőbb problémája lesz ettől kezdve a ""akarék Magtár vezetőségének. Makay Ferenc uradalmi jószágkormányzó , Bohus Pál uradalmi mérnök, Eördögh János kasznár, Masznyik János evang. és Vári Szabó Sámuel eef . lelkészek sokat, fáradoznak a gondolat valóra váltásán . Sok vita volt a közös tanterv és osztálymegosztás körül, de végül ez is elintéződött. Az alapítványi iskola kiegészítő részévé le+t a református és evangélikus iskolának. Az 1875. junius 7-én tartott gyűlésen Vig Mihály kijelen +i, hogy az Alap legsürgősebb +eendője az legyen, hogy a község külső részein iskolát, állíttasson . A gyűlés egyetért a felszólalóval s azonnal elha +ározzák , hogy inkább elhalasztják a mostani Kossuth-uteai iskola berendezését, hogy a külterületi iskola mielőbb felépüljön. Meg is veszik erre a célra 94o forintért. Szügyi Mihály és Székely Gábor egyesített t*iké* beltelkét. Másik iskolatelket is vesznek. G. Kovács Ferenc házas telkét veszik meg 1875-ben lo9o forintért. 1876. szeptember 24-én meghirdetik a pályázatot a két tanítói állásra. 1876. március 18-án megalakul az iskolaszék, melynek fő gondnokául Bohus Pált , algondnokául Végh Pált, tagjaiul pegi£ : Czingell Ádámot, Baumer Jakabot, Vig Mihályt, Tábori Mihályt, Petyus Györgyöt, Katona Jánost, Arnóczky Jánost és Molnár Dánielt választják meg. Érdemes ideikiatni az iskolák alapszabályát, mely 187*. február 28-án fogadtatott el a gyűlés által : 1. ^iszaföldvár községben, két elemi népiskola felállítása s ezeknek a kor és hazai törvények kívánalma szerinti berendezése elhatároztatik. 2. Ezen két iskola községi vegyes alsóbb elemi iskolának nyilvánít tatik.
