Varga Csaba: A tiszaföldvári téglagyár gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár) / 0021-1962
A sokféle lelet, amely több korból és több vidékről került ide, talán azt is bizonyítja, hogy forgalmas útvonal mentén *eiepült mÍ3zaföldvár már a kőkor óta. A/ent ismertetett nyersanyag kitermelése e,;észen 1960-ig kézi erővel történt. Az a^yagbányában eddig lércscs fejtést folytattak. A lépcsői fejté» olyan munkafolyam a 4 1 araikor egy csillébe különböző magasságokból raknak nyersanyagod, téhét e keverést már itt megkezdik. A kési fejtésnél 7-12 ember dolgozo 4t, Szerszámaik: ásó, lppét és csákány, de főleg az első keMő. Ezek natry része rendszerint ásóval dolgozott, «i e ke 4tő, vagy három az u.n. nkonyás"-ok lapáttal rakták vissza a csillébe e lehullott földet. Nagy változást jelentett a nyersanyag termelésében a pépesités. Ebben ez üzemben egy vedersoros kotrógép jelentett® 8 nyersanyag termelésnél a gépesítést. Az eddigi magas lé 4számu földkitermelő csoport helyett itt Bár csak két ember dolgozik. A fokozódó gépesítés azonban nem okoz részleges, vasry t»]je S »unkanélküliséiyet, min 4 a kapitalizmusban. A munkatermelékenység emelése gépesi 4éssel nem azért 4ör 4énik, hogy munkanélküliség legyen. így a tiszaföl ivári •écrlegyárban is az a^yagbányásza 4ból felszabadult munkaerő a téglagyári munkálatok més területén nyert elhelyezést. Ez 4 a téglagyár állandó bővítése is indokolja /:A téglagyári főgépésztcl nyer 4 szóbeli értesülés alapján:/. Amig kési erővel folyt az agyag kitermelése, addig az üzem napi átlagteljesítménye 30-40 ezer nyerstégla volt. A bagger megjelenése óta 60-70 ezer darab nyerstéglára emelkedett a napi átlagteljesítmény /:A téglegyári vezetőségtől nyert szóbeli értesülés alapján.:/. Ez a vedersoros kotrógép ezelőtt a karcagi téglagyárban működött és csak 1960-ban került át ""isznföldvárra. Csehszlovák gyártmányu gép /:Keramosztroj :/. A 4églegyért ás hoz ne*r ti 8 z+ a agyagot /:löszt:/ használnak, hanem ezt különféle anyagokkal keverik /:feketeföld, kazánpor, homok, stb,:/. Ennek a keverésnek e<gr része már az eryagbányában megtörténik azál'al, hogy a bagger vedrei a különböző rétepeket egymás után fejtik le és igy kerülnek ezek mér bele a szállító kocsikba. k keverőben még adnak a nyersanyaghoz kazánport, moídonypernyét, stb. A mozdonyjernyét főleg a MÁV Anyagallá+ási Igazgatóságénak szolhoki, debreceni, ceglédi 4 elepé*cl és a Ferencvárosi ""eherpályaudivarról kapja az üzem. /» Sz. oiora. A mozdonypernye hozzáadásával munkaigényesebb le*x ügyen* a téglagyártás, de az eddigi mellékterméket amelye* eddig csak vasúti teleseknél használtak fel ilyen módon tudják gazdesá/rosab an Vasznositani. A mozdonypernye u.i. növeli a tégla porozitásút s ezenkívül fütcanyagkén 4 is szerepel, u.i. a téglaege 4és közben e téglában elég, igy keletkeznek az elégés helyén a pórusok. Mivel a porozitáat növelő tulajdonsága a jelentősebb, tehát segédanyagként fontosabb, igy itt irok róla bővebben, habár nem szabad elhanyagolni a fűtőanyag szerepét sem, Mig a mozdonypernye mázsája 5.-Ft /:"ab fel adóállomás":/ és 1500 kelóriás, ad-lig az égetésnél alkalmazott szén mázsája 25-30.-Ft és 3000-3500 kalóriás. Ezekből ez adatokból is lát ha'ó, hogy a mozdonypernye aiski** alkslmazása nagyban csökkenti az önköltséget. Egy 0,75 m'^-es csillébe 14 "szeneslapát"-nyi mozdony] ernyét raknak.
