Varga Csaba: A tiszaföldvári téglagyár gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár) / 0021-1962

II. A téglagyártás rövid története A legnagyobb múltra visszatekintő épitőanyagipari ágazat a téglagyártás. Agyagból égetett téglát mAr évezmredek éta készítettek, sít már az egyiptemlak előtt is több ezer évvel gyártottak téglát, amelyeket alaezony hőfokon éget*ek ki. Már izmerták a téglagyártázt az azszlrok éz a babilaniaiak is. Az é-bebilóniai /:sumir éz akkád:/ városok a Perzsa-öböl közelében az Euphrates torkolatánál épültek i.a. II. évezsedben. ür vározában nagyméretű toronytemplom, fellegvár /:zifcJ!pirát:/ romjait tárták fal. Ennek az építőanyaga az égetett agyag, a tégla volt. Itt a k8 éz a fa hiánya miatt kellett téglát égetni az építkezésekhez. A rómaiak épitkezézénél zzintén nagy szerepet kapott a tégla. Agyagtéglát használtak a Pantheon felépítéséhez, vagy* pl. a vízvezetékekhez is. Az égetett •.^yagot nemesek az építkezéseknél hasznosították, hanem" terrakotta" néven a szobrászaiban is helyet kapott. Az egyik legréfetbbi etruszk terrakotta emlék Rémátél északra fekvő etruszk véresben a mai Cerveteri-ben -— talált u.n. Cerveteriszarkofág. Ezen kiviül még igen zok helyen hazznnlták fel az égetett agyagot. Magyarországon *öbb helyen bukkantak különböző építkezések nyomaira z legtöbb helyen a táglát is megtalálták. így téglaépítkezés nyomaira bukkantak főleg a Hunántulon -— a hajdani Pannóniai területén Aquincumban, Sabariaban /:Szombathelyen:/, stb. Az itt talál* téglák a rómaiak korában égették. A középkorban a téglagyértás fontos szerepet játszott az olyen alföldi várak megépítésénél, ahová csak nehezen lehete*t volna megfelelő mennyiségű építőkövet szállítani. Ilyen várak között emlithe*jük meg pl. Gyula vérát Is /:5.:/. Nagyan szép mélyvörös téglából épült a középkorban a pusztaszeri kolostor is, amelynek romjai még ma is megvannak, egyes darabjait pedig a szentesi muzeumban láttam. A néjvándorlás előtti korból származó leletek bizonyítják, hegy a Tiszazugban már régóta használják a *églát. A tigzaföldvári téglagyár agyagbányájában több méter mélyen találtak tégladarabokat. A martfűi téglagyár a&yagbányájában szintén, "iszaugen padig a *"izza meredek, pusztuló oldalából gurultak ki tégladarabek régészeti leletekkel együtt, '"iszainokán egy XIV.-XV. századból származó tandem építőanyaga 60 £-ban berdóvörözre égetőt* s a mainál lapezabb tégla, 40 £-ban pedig a "izza jobb partján Xéczke község közelében keletkezett, u.n. "sziki irézzkő"-ből, vagy "darázzkő"-ből van. A kunszentmártoni tanácsháza alapzata a XVI. százaiból való, ennek egy része szintén tégla. A Tiszazugban telálkató szélmalmok /:kb. 25-30 volt:/ nagy része szintén téglából épült. Ezeket a szélmalmoké* főleg a XVIII.--XIX. zzáaédban építették. Ezek közül ma már csak három van meg! Xunszen*mártokban ke*tő, "Mszesasen egy, de ezek is motorral dolgoznak. A középkori falu egyik fő éritménye a *emplom volt. * katolikus templomok nagy része téglából épült az Alföldön. Az újkorban II. József türelmi rendeletéig a reformé*us t«

mjiorokat csak fából épithe**ék, de ezután a téglát is felhasznál-