Varga Csaba: A tiszaföldvári téglagyár gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár) / 0021-1962
-16A téglagyárt^ nyersanyaga általában agyag. A "'iszezug e részén mint erre mér előbb is uta^am *ürm-korszakbeli u.n. "alföldi lösz" •alélható. Kz • tiszaföl<vári *églagyér nyersanyaga, amelyet bár lösz téglagyári szempontul ból szintén agyagnak neveznek. Az "alföldi lösz" áltelános tulajdonsáéra! közül a tiszaföldvári lősz a kemény töraöttséget mutatja legjobban. A "sárgaföld" színezete •gységesen fekósárga /ilimonit:/, szines szennyeződés nem sok van benne, tehát ez a terlet, ahol leülepedett és kialakult a lösz, nem volt vizjárta terület főleg a felső szintben. Közvetlenül helyinek mondható anyagok csak utólag, társadklmi uton kerül*ek a löszbe, ezek ősrégészeti leletek: kőkori putrilakások, gabonavermek, stb. révén /:**iszazugi Földrajzi Uuzeum Adattáré: 322.leltári szám:/. A tömöttség kizárja a homok nagyobb mérvű jelenlétét. Kifejezőben folyemi iszapféleség is esak 3-4 mét«r mélyen van, u.o. a homok is nagyobb mennyiségben, rétegződés sem állapítható meg, tehát i't neaat* volt áradásos, mocsaras +erüle + a Vürm-korszakban /:9./a:/. A lösz felső szintjében kevés ée fejleten l««zbabá* inkább csak rücskös felületű lRszrun-ákat találtam rendszertelen eloszlásban, ritkásan. A mélyebb szintekből közel ez iszapos, homokos rétedhez lapos, fejlett, lepényszerü meszes konlréciók ssásai kerülnek elő. Székkel véreztem sósavas kísérletet. Lapos, lejényszerü elekjük alátámasztja a Kádár-f. le löszbaba keletkezési elmélet egyik részét, amely szerint "Abban az esetben, ha a löszbabás zóna a t 8lajviz szintjéig lenyúlik, ahol a viz lefelé szivárgása megszűnik és horizontálisan terjed szét, a 0 löszkonkréciók lapos korong-, vegy tányérpiakot öltenek és egy sázban helyezkednek el". /:9./a,11.oldal:/. "aléltam néhány élénksórga lapos, rövid, üreges, lyukas löszbaba csövet is elszórtan, inkább már a kitermelt agyagban, Így ezek pontos helyét nem is tudom, de ezek e fagy hatáséra szétporladnak, nem olyan kemények, mint a lepényeiakuai., amelyek na<-*y részét csak kalarácreal lehet széttömi. A löszfalbán itt-ott sok az apró fehér csiga; ezek részben laposak, részben hossztengelyük mentén enyhén csavartak, nagyságuk 1 cm alatt van, eloszlásuk rendszertelennek látszik. Meghatározásukhoz nem értek. A löszfalon, amit a bagger vájt, körte, vagy csonkakup, stb. keresztmetszetű, Mo.,«. sz humuszos földdel, égésnyomokksl, cserépdarabokkal, csontokkal kitöltött üregek .j nyomai látnók eléggé nagy számban. Rengeteg kőkori, v*>gy más őskori, népvándorláskori, stb. cserépdareb, fémdarab, örlőkő darab kerül elő. Sajnos, mind a kézi fejtés, de méginkább a bas^er tönkresuzza ezeket. Jellemző a bagger erőkifejtésére, hogy a kemény kövekből alakit Őt t örlőköveket is szé'töri, belemar a ker éjgi sziklába. Kzek a marásnyomok a földrajzi muzsumban elhelyezett derafcokon is jól láthatók, íérült már elő az agyagbányából Anjou-kori régészeti lelet, Zsigmond-kori dénár, iiunyadi János dénárja A szolnoki "Deajanich János" muzeum vezetője szerint m ""iszaföldvár Anjou-kori települése itt lehetett valahol a téglagyár területén és környékén,az Anjou-kori leletek majdnem kizárólag innen kerültek elő/:"iszazugi Földrajzi l'.uzeum Adattára, 322. leltári szám:/. Állítólag ókori görög pénzt is találtak agyagbányászat közben. Sok a iavrux kvarcból készült kőkori munkaeszköz is.
