Varga Csaba: A tiszaföldvári téglagyár gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár) / 0021-1962
A bősége*, a rendkívüli csapadék elsősorban ez egyegbányász«"tot hátráltatja. Kz a folyamat elsősorban a kontlnentálie éghajlat eredményekén* eléggé sürün, de ugyanakkor rendszertelenül is jelentkezik: 1952., 1954.,1955.,1956. évek stb. '"ermészetesen a téglatermelést, annak növekedését, illetve viszonylagos visszaesését igen sok elem, tényező együttműködésében kell vizsgálnunk. Szért a téglagyért ás menetében számba kell venni az évről évre gyarapodó gépesítést is, igy lesz teljesaa a tégi aryártás emelkedésének magyarázata is. Emikor Mezőtúron voltam-, a Pzolnotemegyei Téglagyári Egyesülés Igazgatéeágánél különböző ads+okért, akkor ezt mond*ák az ojtani elvtársak, hogy a termelézben nem mutatkozik meg a bővebb czapadékos napok évi számé, mivel a bővebb csapadékos napok u*án alapos "ráadás" következik és egy-két hét al att bepótolják a rendkívüli cseiedék okozta termelési kiesést...... A "Iszozugi Földrajzi iíuzeum nyers meteorológiai adat-gyűjteményéből kiszámoltam a csapadékos napok számát 12 évre visszamenőleg, amió+a meteorológiai mérés folyik Ti 8 Zaföldváron rendszeresen. Ezeket az adagokat havi és évi összegben számoltat.: ki. /:Ld. a '7- számú számtáblázatot:/. Külön számoltam össze azokat a napokat, amelyeken 1 m/m elatti volt a csapadék* mennyisége és külön számol*am össze az 1 m/m feletti csapadéku napokat. Kzt a csoportosltáit azért találtam szükségesnek és célszerűnek a szóbeli értesülések alapjén, mivel az 1 m/m alatti napi csaprdék nem okoz zavart, kiesést, munkabeszün*etéet az agyagbí'nyászatban. Ugyancsak el lehet hanyagolni azokat az egy m/m-en felüli csapadékos napokat, amelyeken igen magas volt a hőmérséklet, vagy erős szél volt, ennek következtében igen gyors volt a párolgás is. Ilyen irányú összefüggést nem tudok számszerűen összeállítani, mivel kevés és hiányos hőmérsékleti adatokat találtam a ""isznzugi Földrajzi Múzeumban. y.egneheziti a csepadék, illetve a csapadékos napok száma és az agyagbányászati mennyiség viszonyának, összeadásénak pontos megállapítását az a tény, hogy az erősen csapadékos napok s<Tyagbányászatl klesézét derült, száraz napokon túlmunkával pótolják. Knnek ellenére az évi, vngy tenyészldőszaki csapadék és a téglagyári termelés összevetése megmutatja, hogy még több technikai berendezésre ven szükség a tlazafölivári téglagyárban, hogy eredményezőn és főleg gazdaságosan mentesíteni tudja magát a teremlés a káros éghajlati viszonyoktól. A tenyézzidőszak egybeesik a téglagyártás fő munkaidőszakával. A tenyéezidőszaki csapadék-grafikon jól mutatja tiszazugi éghajlatunk kontinentális jellegét: a szeszélyességet, aue nagyarányu ingadozáz*. A csapadék-grafikon még feltünteti az erymáz melletti évek nagy eltéréseit felfelé és lefelé /:44.,45. leltári számok a földrajzi muzeumban:/. A nagy csapadéku nyárelők erősen hátráltatják az agyaer kitermslését ezt a téglagyári dolgozóktól tudom. Áll a munka, elsarasodnak a munka- és szállítóeszközök. A nyerstégla szárításban nagy szerepe van a híösszegnek, a napsütéses órák számának, tehát a borultság és a derült Időszak arányának. A Tiszazugban a narsütés évi óraszáma 30 év átlagában 2050 óra felett ven /:3.,4.:/, ez a leg-
