Varga Csaba: A tiszaföldvári téglagyár gazdaságföldrajzi viszonyai (1961-62) (Tiszaföldvár) / 0021-1962

telepitésssl érhetjük el. -10V. A tlszaföldvári téglagyár gazdaság-földrajzi leiráse Ha valaki *iszaföldvárra urazik, már messziről láthatja a vonat ablakából, hogy az állomásból nem messzire valamilyen üzem van. Az üzem létezését egy igen magas kémény árulja el /:45 méter:/* A vonatbél kiszállva és • község központja felé vezető uten jobbra kb 1 km gyaloglás után teljes egészében kibontakozik a szemlélő előtt az tizem képe. I -l.sz.Wep. | A község központja még jóval beljebb van, tehát az üzem bizonyára sek kárt okozna, ha pl. a község közepén épült volna — gondolja a látogató. Nem is sejti, hogy mennyire el'alélta ozt. As üzemről első látásra meg lehet állapítani, hegy mivel foglalkoznak benne* Ezt elárulja a gyér mögötti nagy agyagbánya s főleg az udvaron elhelyezett téglamáglyák tömege. Nem kétaéges tehát, hogy téglagyárral van dolga a vizsgálódónak. Ha az üzem bejáratától végezzük megfigyeléseinket, akkor észrevehetjük, hegy balra egészen uj épülettömb helyezkedik el —- a munjáalakások tömbje , mig az irodaépület eléggé régi. Ezenkívül egy korszerű fürdőépülete is ven az üzemnek, amely a lakótömbbel egy időben épült. A gyár elhelyezkedésének megfigyelésénél észryebetŐ, hory valamivel mélyebben fekszik, mint a falu átlagos magassága, u.i. az tizem helyéről már régebben kibányáazták a téglagyártáshoz szükséges nyersanyagot. Domborzati viszonyokat tekintve sik területen helyezkedik el, tehát nagyobb emelkedések, vagy süllyedések nem gátolják az üzem terjeszkedését* "iszaföldváraak már a nevében van, hegy valami köze van a "lszáhez* Kérdés: milyen messzi van a "iszától a téglagyár. A tégklgyár környékéről jóformán alig lehet látni a "iszát kisárő galériaerdőket. Az Alföld nagy folyója kb. 5 km-rel /:490O méter:/ kerüli el az tizemet* A III* osztályos földrajzi tanulmányaimból tudom, hogy az itteni gesztenyebarna mez"dégi talaj alatt Würm-korszakbeli u.n* "alföldi lősz" található, amely alatt valószínűleg a Riss-Würm interglaciális folyami eredetű homokja és iszapja következik. Az építmények tahát a részbenm megmaradt Wtirm-korszakbeli löszön létesültek* A talajvis függőleges mozgásának viszonyaira nézve a Szolnoki Vízügyi Igazgat óság 1:500 .000-es mértékű talajvízszint -ingadozási térképeit néztem át /:19./a:/

t amelyeke* 1958-ban készítettek. A térképek szerint a legkisebb talajvízszint 5-6 •éteren van. Ennek ellentmond a ""iszezugl Földrajzi Muzeum t#bb éve folytatett talajszelvény kivételi munkája, amikor a legnagyobb szárazságok idején is 1,5 2,« méter között a talajvíz majdnem mindig feltört. A legnagyobb talajvízszint szaföldvár környékén az idézett térképsorozat szerint 1-2 méter között van. A téglagyár környékén a legnagyobb *alajvízszintet a 2 méteres talajvíz-