Szabó Sándorné: A martfűi Tisza Cipőgyár története 1941-től 1960-ig (Tiszaföldvár) / 0017-1962

-7A MKP javaslatéra 1946 augusztusában bevezetett forint vetett vágat, a történelem eddig islert legnagyobb inflációjának, ami a gyári dolgozók helyzetét is mindjárt megváltoztatta. A jó pénzzel megindult az élet a gyár terüle+én is. A dolgozók létszáma határozot+an emelkedett, hz infláció bizonytalansága elmúlt, az üzemben is megindult az ujjáépitő munka. Rátértek a lakóházak fokozatos rendbehozására és tervbe vették egy másik internátus létrehozását. 1946 végén elhelyezett, alkalmazottak létszáma a következő : 82 család, 52 fiu, 54 leány szakmunkás, 116 nőtlen és 74 hajadon alkalmazott. Összesen : 378 fő, az alkalmazót + ak 74 b/ A termelés: Az 1945-ös évben túlnyomórészt romeltakarítási munkák folytak, számottevő termelés nem volt. anyagellátás még nem biztositott, igy az üzem területén található hull edékanyagot használták fel az első gyártáshoz. A napi termelés 2-300 pár, az évi termelés kb. 35 000 pár. Az 1946-os év első felére az állandóan súlyosbodó infláció nyomja rá bélyegét, a napi termelés csak kissé emelkedik, kb. 350 párra, de az évi termelés jóval meghaladja az előző évit: 82 164 párral. 1947-től a termelés fokozatosan emelkedik. Az évi termelés 292 000 pár. A hároméves terv első évében: 1948-ban az évi termelés már 437 000 pár és 1949-ben 697 000 pár volt. A munka termelékenységével a munkások szociális helyzete is egyre inkább javult, 1947-ben szociális kiadásokra 270 000 F*-ot költöttek. 1947-ben a havi bőrkiutalás 10 000 pár volt. Mivel ez a mennyiség nem volt elegendő a dolgozók munkájának biztosi+ására, ezért kénytelenek voltak kombinált bőna-textil-gumi

+alpu cipőket gyár

+ani, ezt megelőzően 1946-ban fatalpu cipőket is. De ezek eladása nehézségekbe ütközött, igy 1948. óv folyamán már csak bőr- és gumitalpu cipőket gyártottak. Az 1947-es évben gyártott 292 000 párból 226 000 pár bőrtalpú és 66 000 ezer pár gumitalpú cijíő volt. 1948-ban, a gumigyártás megindulásával növekedett a gumitalpu lábbelik száma is —— 196 000 párra /:17.:/.c/ Most vizsgáljuk meg, hogyan történt az ártafctáa és az anyagbeszerzés : 1945 után is az anyagbeszerzés volt a legnehezebb probléma. Mivel az ország bőrgyáraival kötött szerződés alapján nem tudják biztositani a szükséges mennyiséget, felmerült.a bőrimport gondolata, majd bőrgyár bérbevételének a gondolata is. 1946/47-ben a gumitalpu cipők gyártásával is nagy probléma volt, mivel a gumikeveréket Angliából importálták. Ebben az időben 8 elárusitó üzlet, van, amely nem elegendő akkor, amikor a gyártási kapacitás növekszik. Az 1946. évi november 8-án megtartott közgyűlés jegyzőkönyve igy irja: "Kértük, hogy az Iparügyi Minisztérium elárusitó fiókhálózatunk megfelelő kibővítését tesye lehetővé. Ily természetű kérvényünkben további 26 elárusító hely mesmyi*ásának engedélyezését kértük. A minisztérium 5 elárusítóhely megnyitását engedélyezt

e, éspedig :Debrecen, Szeged, Kecskemét, -Hódmezővásárhely, Miskolc". A gyár termékeinek ára ebben az időben 10-15 ^-kal alacsonyabb volt, mint más lábbeliké. Cél: hogy minél olcsóbban minél jobb minőségű cipőt gyártsanak. Vagyoni helyzet

: 1946-ban a Társaság tiszta vagyona:

8.339.643 Ft Ebből

: alaptőke 6,000.000 " tartalékalapra ford.:. .2,339.643 " Összehasonlítva az 1948. üzleti évet az előző évekkel, a vállalat,nagy nehézségei ellenére is, fejlődést mutat mind a kapacitásban /:növekedésében:/, mind a minőségi termelésben. Ez a Párt és az Üzend Bizottság által vezetett munkásságnak köszönhe

+ő. Felfogják a hároméves t

erv és a munkaverseny jelentőségét és ennek eredményeképpen az üzemnek szép számú élmunkása volt. Az 1948. évi nyereség: 538 400 Ft.