Szabó Sándorné: A martfűi Tisza Cipőgyár története 1941-től 1960-ig (Tiszaföldvár) / 0017-1962

»/ Termelés; A megindul® oipó'gyóriásról sajnos hivatalos adatunk nagyon kevés van, mivel a 44-es harcok folyamán az irattári anyag megsemmisült. k termeiés 1942-ben 1,11¥.0Q0 pár cipő az érsekújvári és martfűi műhelyekben együtt /:10•:/. Ez a szám emelkedik, mert 1944-ben a napi termelés 2.600 pár négy műhelyben. A termelés eredményessége tükröződik az 19412. évi december 31-i mérlegszámla alapján, ahol a tiszta haszon 2Í9.055 P. A cipőgyár teljes áthelyezése 1943. évi augusztus végéig nyert befejezést, így * gyári üzemvezetés is Martfűre tette át székhelyét. Az 1943. évi igazgatósági ülés jegyzőkönyve alapján Pleskó Jenő cégvezetőnek munka- és hatáskörének változatlan érvénybentartása mellett az igazgatói cimet adományozták. Ő a gyár első igazgatója. Az 1943-*| mérlegszámla alapján a tiszta haszon 256.344.- P. ""ehát kevesebb, mint az előző évben, mivel a termelés a nehéi anyagbeszerzés következtében nem folyik ugy, ahogyan előbb tervezték. Sikerült azonban elérni, hogy egy kétemeletes gyárépület teljes befejezést nyert, upy hogy az egész gyárépületben cipőgyártás folyik. A háborús nyersanyaghiány következtében az» üzem kénytelen volt rátérni különböző pótanyagok gyártására. Az üzem cipőgyártás! kapacitása *0 $-os, mig a bőrgyártás...*. ..20 Láthatjuk ezt az aránytalanságot és igy kénytelen idegen cégtől bőrt vásárolni. Itt tapasztalhatjuk a kapitalista termelés tervszerűtlen fejlődését. b/ A munkáslétszám és a munkabérek alakulásai Hány munkással indult meg a termelés, arra vonatkozóan adatokat szerezni nem tudtam, csupán annyit, hogy 1944-ben 1343 fő dolgozott a gyárban. A bérezésre vonatkozóan a következőket tudjuk: /:11.:/ 2 csoport a/ munkások, b/ tisztviselők fize + ését. külön állapitották meg. a/ darabbér • részesedési rendszer: M-90.- P. Minden műhely önelszámoló, a műhelyvezető egyeduralkodó. b/ Heti fix-fizetés, átlagosan. -Pengi Részesedés beosztás szerint, vagy személyi számla szerint, vagy a vállalat nyeresége után. Cél: kizsákmányolás, több-termelés. Szakképzés

: munkaiskolák keretében. A vállalat kineveli saját vezető gárdáját. Módszer

: szerződés, előbb mühply, majd irodai munka. Igen nehéz kérdés volt az alkalmazottak lakátigényének kielégítése. c/ Kereskedelmi kapcsolatok: A gyártmányok: bőrcipő, fatalpu bakarues, szandál és vászonfelsőrészü cipők. Ezek eladása nagyrészt seját elárusítóikban. Kisebb mértékben Pedig — nagybani eladásban lettek forgalomba hozva. /:Eladásra került 1,233.000 pár cipő:/.- - -