Szabó Sándorné: A martfűi Tisza Cipőgyár története 1941-től 1960-ig (Tiszaföldvár) / 0017-1962

-13Az egészségre ártalmas helyeken 1960. jsn. 1-től csökkentett munkaidő van. Átlagkereset: 1300 1350.- Ft 2./ Alkalmazottak bérezése

: 1./ műszaki, 2./ adminisztratív, 3./ kisegítő, 4./ nem ipari Az alap fixbér és némely esetben prémium. Nyereségrészesedés 1959-ben 12,5 napi kereset volt. Ehhez járulnak még a természetbeni juttatások: 250.-Ft készpénzért 700.-Ft értékű árut kap. Láthatjuk tehát, hogy milyen nagy a különbség a régi és mai bérezési rendszer kő zö 11. Láthattuk az előzőekben, hogy milyen óriási eredményt értek el az üzemben a tervek teljesitésében is. Most a II. Ötéves ^erv kidolgozását végzik. A II. Ötéves Terv célja a termelékenység 30 $-kal való emelése. Utoljára, de nem utolsó sorban említem meg a felhasznált energiát, amely részben villamos-energia, részben hőenergia. Ezek képzésében felhasználják a szenat, a hulladékot, a gázt és az ipari vizet. A termelés emslkedésécel az energia felhasználás is állandó, emelkedést mutat./:23.:/ /:Ld« a 3. számú táblázatot.:/.- - - - yI*/ Öszefogl. alás A "'isza Cipőgyár létrejöt+e pillanatától kezdve fontos helyet, töltött be a cipőipar tör+énetében. kezdetben a tőkések érdekeit szolgáló üzem fontos szerepét töltött, be. Elcsegite

+te az alföldi munkásosztályt kialakulásában. 1949-től kezdve megelőzte a többi magyar cipőgyárat és a mai napi 27 ezer pár átlagai megszerezte a többi cipőgyár /:Budap«st, Szigetvár, Szombathely, Szeged, Eebrecen, Kecskehé*, ""ata:/ között az országos elsőséget. A következő cipőgyár is messze mögöt+e marad napi 11 ezer párás termelésével. A cipőgyártás mellett óriási jelentősége van a ?umigyártáslan; a Budapesti Ruggyantaárugyér után a második helyet foglalja el. ^érmékéi nemcsak magyar, hanem külföldi viszonylatban is értékesek. Jelentősége továbbá még az, hogy megteremtette annak a lehetőségét, hogy az Alföld iparszegény kellős közepén egy ipari szocialista nagyváros jöhessen létre. Felhasznált adatok utmutatója: 1./ Az okot kikutatni nem tudtam. 2./ A 2560./1939. M.M. számú rendelet ér+elmében megfelelően módosított társadalmi szerződésben található 3./ 1940.évi junius hó 27-i bégzés alapján 4./ 1940. évi szeptember 25-i mérleg alapján 5./ 1941. évi junius 28-i taggyűlés jegyzőkönyve alapján 6./ Nem tudtam megállapítani. 7./ 1941. évi december 15-i rendkívüli közgyűlés jegysőkönyve alapján «./ 1941. évi december 15-i jegyzőkönyv alapján 9./ 1942. évi julius 30-i, budapesti ülés határozata 10./ 1943.évi szeptember 7-i ülés jegyzőkönyve alapján 11./ ">encsényi Benedek elbeszélése alapján /:Ma normacsoport vezető:/ 12./ 1945, évi május havi jegyzőkönyv alapján 13./ Nagy Nándor tanműhely vezető elbeszélése alapján 14./ 1947. május 20-i CIITA üzemi Híradó alapján 15./ 1947. május 20-i m^A tizemi Híradó alapján 16./ 1947. május 20-i CIK'A Üzemi Híradó alapján 17./ A Statisztikai Osztály adatközlése alapján