Süveges Ilona: Tanulmány a martfűi Tisza Cipőgyár 15 éves fejlődéséről (Tiszaföldvár, 1960) / 0013-1960

- 1 A II. világháború előszele már 194o-ben érezhető volt. Európaszerte válságba jutott a kapitalizmus. Ugy látszott, hogy a válságot egy világháborúval el lehet kerülni. Természetesen ez a nézet a tőkésekre jellemző, akik az I. világháború tőkés tapasztalatait felhasználva igyekeztek ugy berendezkedni, hogy a világháborúból is hasznot húzzanak. Ezt a hangulatot használta ki Thomas Bata, k aki Magyarországon egy cipőgyár épitését tervezte. Ez a cipőgyár részben a háború katonáinak a szükséges lábbelit szolgáltatta volna. Ahogyan nőtt a II. világháború áldozatainak száma, ugy nőtt Thomas Bata vagyona. A mai üzem tulajdonképpen két terv szerint épült fel : az első terv Bata terve volt, aki a tőkés érdekeit szem előtt tartva hazánk egyik legnagyobb cipőipari városát akarta létrehozni. Célja kettős volt: a hazai piac kielégitése után a balkáni és afrikai piacot ellátni. Ezek a célok az ő profitját növelték volna. Csehszlovákia magyar lakta részeit a hitleri Németország nyomásáre hü csatlósához a szintén fasiszta Magyarországhoz csatolták, 1938-ban . Ebben az évben alakult meg a Cikta R.S. A társasság feladata az volt, hogy megfelelő helyet keressenek a cipőgyárnak. Tulajdonképpen nem is Martfűn akarták felépiteni a gyárat, ide csak később jutottak el, elég körülményes uton. Először Szolnok határában, a mai Vegyimüvek helyén épült volna a gyár, azonban a városi tanács nem engedélyezte annak felépítését. Szentesen próbálkoztak, de ismét sikertelenül, kettős ok miatt gátolták az üzem létrehozását: Szolnok és Szentes az Alföld városa, a környező falvak lakossága a környező földesurak birtokain dolgozott, az üzem beinditása elvette volna a birtok művelőit, hiszen az agrárproletárok, a föld nélküli 5 parasztok szivesen vállaltak volna gyári bérmunkát az embertelen- látástól, vakulásig - robot helyett. A. másik ok az volt, hogy féltek a munkásosztály bázisának megteremtésétől, a környéken a szocialista eszmék elter^ j édesétől. Nagyon jól tudták, hogy ilyen nagy gyár összefogja a munkásokat és biztositja a szervezkedés lehetőségét. Érezték Marx és Engels szavainak igazságát, hogy a mnukásosztály a tőkés társadalom sirásója. Szentesről bosszúsan, dolgavégzetlenSl indult haza a Cikta R.T. küldöttsége. Útközben - lám milyen szerencse - a vonstból olyan helyet találtak a sik mezőn, ahol a vasút, az országút fá és a Tisza szinte egy pontban találkozott. Iiszálltak a vonatból és annyira elmerültek a tervezgetésöen, hogy a gőzös nélkülük ment tovább. Ez a hely megfelelt az elképzeléseiknek, s mivel gazdája, kövér János földbirtokos éppen pénzszűkében volt és dobra verette birtokát, megvették az országút és aTisza közötti sávot. így találtak helyet a cipőgyárnak, mely csehszlovák érdekeltség volt. Batának azonbsn nemcsak itt voltak érdekeltségei, hanem más országokban is. A legjelentősebb talán a jugoszláviai borovó volt. Ma még szintén vannak érde-