Süveges Ilona: Tanulmány a martfűi Tisza Cipőgyár 15 éves fejlődéséről (Tiszaföldvár, 1960) / 0013-1960
a pusztulását, henem a szaporodását idézik elő. Valószinü, hogy Mb^a deritett viz tartalmaz olyan szerves anyagokat, amelyek a halakat oda cslogatj ák. A horgászoknak is kedvező tehát a cipőgyár közelsége. A cipőgyártás kapitalizálódása elcíTmég tejjes egészében kézi munkával folyt, a kapitalizmus kezdeti szakaszában / klasszikus kapitalizmus / ha kis mértékben is, de megindult a gépesités. Ez a cipőgyárakra is kiterjedt. Magas ugrás mutatkozott azonban a felszabadulás után. Államnuk mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehetőséghez mérten a nehéz munkát gépesitse. A gyár segédüzemi berendezései p következők: legfontosabb abelső keverőgép, most az üzem egy ujat kap, amelynek jóval nagyobb lesz e kapacitása, mint a réginek. Bizonyitja az , a régi gépnél e^y keverésnél csak 80 kg anyagot, az uj gépnél pedig 18o kg anyagot tehetnek bele. A keverőgépek nem egyedülállóak a» üBemekbeft műhelyekben. Kiegészitik a préselő gépek, a cipőt ráhelyezik egy vasformára, előzőleg pedig a talpat ráragasztják, majd rápréselik. A munka futószalagon halad tovább. A cipőgyár megindulásakor jóformám csak tömegárut gyártott, igy csizmát és bakancsot. Ezek gyártása nem kivált annyi szaktudást, pontos és gondos mnukát. Ma az üzem igen munkáintenzivvé vált. Ez a folyamat ujabb gpék üzembehelyezését kivánta meg. Ekkor vált szükségessé a csiszológépek, hasitógépek, egyenlitő és talpszélmaró gépek alkalmazása szélesebb területen. Ezek agépek teszik lehetővé pl. ,hogy a bőrtalpú cipők szélét simára, finomra tudják kidolgozni. A használatban lévő gépek nagy része a szocialista államokból származik: a Német Demokratikus Köztársaságból, Csehszlovákiából, Szovjetunióból, éa a Német Szövetségi Köztársaságból. Ha megnézzük, az üzemben teljesen korszerű gépek találhatók. A gépesités foka igen nsgy, 95 fj , de még mindig vannak gépesitendő folyamatok. A jövőben azonban minden lehető mnukamüveletet igyekeznek gépesiteni. A mai korszakot az atomkorszak elnevezés mellett az automatizálás korszakának is nevezhetjük., erről tanúskodnak az automata gépek. Egy gombnyomás és epy ei*ész üzemrész kezd működni. A Tisza Cipőgyárban is vannak automata gépek, melyek közül a sarok cvikkelő a Szovjetunióból származik. Az előhúzó és csiszoló gépek is automatád , most van folyamatban a szabászgép alkalmazása, ez a gép sok ember munkáját végezné el, ami igen jelentős eredmény lenne. Ha a nagytétényi gumigyárat is ide lehelyezik, az tizemet pedig fejlesztik, akkornlegjobban t 8lán a Tisza Cipőgyár fog kiépülni az elkövetkező években. Előjelei máris láthatók a megkezdett kultúrterem a legnagyobb ilyen létesitmény lesz. Tovább épül, bővül a lakótelep, S mindenekelőtt természetesen maga az üzem. Szó van arról, s már a tervek ki dolgozása és jóváhagyása a közvetlen feladatot képezik hogy a könnyűipar szocialista városa épül fel Martfűn. Különösen a gumigyár **®ibővül majd ,a szociális, kulturális létesitmények épitése, melyek a jövőt szolgálják majd, megkezdődött." /Szolnok megyei Néplap 1955. V. 1. /
