Süveges Ilona: Tanulmány a martfűi Tisza Cipőgyár 15 éves fejlődéséről (Tiszaföldvár, 1960) / 0013-1960

Azt, hogy jó mincségü-e a gumi, a gyári laboratórium ellenőrzi. A gumitalpaknak igen erős próbákat kell kiállni, pl. a szakitási és rugalmassági próbát, A ábrán látható fénykép a gyári laboratórium egy részét ábrázolja. Ha a sok próbát kiállja a gumi és a feltételeknek megfelelt, akkor nagymennyiségben gyártják. A laboratóriumnak azonban nemcsak ez a feladata van , itt kísérletezik ki az ujitások egy rézét is . Látjuk tehát mennyire fontos egy fejlett, nagyüzem részére a laboratórium. Ez a felsorolás caak rövid summája annak, ami a cipőgyártáshoz szükséges nyersanyagokat képezi. Valójában jóval több anyag kell, ami már nem olyan jelentős, de ha elmarad, csökkenti a cipő szépségét, vagy minőségét. Nem olyan jelentős a fényező anyag , de ha nem teszik a cipőbe, bíb» akkor fénytelen, rideg lesz és nem nyeri meg a vásárlók tetszését, A termelés növekedését mutatja a nyersanyagok és segédanyagok mennyiségének emelkedése /látsd ábra/ . Rövid áttekintést végeztünk a sz. ábrán, amely a cipőgyártáshoz szükséges nyersanyag behozatalt és némely országba a kivitelt szemlélteti, 192«-1942-ig. Megállapíthatjuk, hogy Nagy-Britanniába és Jugoszláviába az onnan behozott nyersbőrt kikészítve vitték ki. Valószinüleg, amint az ábra is mutatja, legtöbbször haszonnal járt, A nyersanyagok és segédanyagok 1959-beni mennyiségéről, és az 196o-ra irányzott szükségletről ad számot a z sz, ábra. Most, hogy látjuk nyeranyag és segédanyag fajták szükségesek a cipőgyártáshoz, nézzük meg az energiaszükségletét. Ha nincs megfelelő mennyiségű és minőségű energia adva, akkor a termelés nem halad. Az energia fontosságát azzal tudjuk felmérni, ha megnézzük, melyikből mennyi szüséges az üzemnek . Az óriási számok megmutatják, hogy egy gyár fenntartása és eredményes működtetése milyen nagy befektetést igényel. Általában megállapíthatjuk, hogy sokkel jobb helyzetben vagyunk energia szempontjából, mint a nyersanyagok terén. Teljes egészében hazai nyersanyagokkal állítja elő a gyár a szükséges energiát. Igen nagyjelentőségű ez a fejlődés, mert országunk igen sokat takarít meg ezáltal. Tekintsük pl. a legszükségesebbet, a szenet, ami nélkül nem lenne biztosítva a gyár energia szükséglete. Hazánk szénkészlete 3 milliárd tonna, ennek 2/3 része többé, kevésbé jóminőségü, közepes fűtőértékű barnaszén. Szénkészletünk túlsúlyban az Északi- és Dunántúli Középhegységben található, innen szállítja a gyár is . Leginkább do-ogi, oroszlányi, bagjasaljai, nagybátonyi, egercsehi szenet használnak fel, /lát

sd ábra/. Mivel nem rendelkezik hazánk sok szénnel, üzenbcvités esetébe egy kitűnő terve van az üzennek. Be akarják vezetni a pakurával való fűtést. Ennek igen nagy jelentősége lenne, hiszen igy ki tudnák kapcsolni a szenet. Az üzem napi fogyasztása 342 q , amely 1 év alatt 5.59o.7 tonnára emelkedik. Ebben benne van a munkásszálló és a gyári középületek fűtéséhez szükséges/szén/ pakura mennyisége is . A szén azonban nemcsak ipari szükségletet fedez, hanem fűtést is , Az üzemben gőzfűtést