Dr. Varga Lajos: Adatok Tiszaföldvár történetéhez (Tiszaföldvár, 1959) / 0005-1959

-8E ház pincéjében elásva egy öblös, u.n."tökhaj"-fazekat tááltak az 1950-es évek elején. Az edény eredetileg csillogó, fekete zománcos volt, de a hosszú ideig való földbeásás következtében a zománc 99 $-ban lehullott, csak itt-ott maradt 10 filléres nagyságú zománcdarab rajta. Nem találtak benne semmitsem, legalább is ezt mondta az, aki az üees edényt a Tiszazugi Földrajzi Muzeumnak ajándékozta. A szolnoki csatát megelőző napokban Tiszaföldvár tele volt a honvédsereg tagjeival és a hadsereg lovaival. De tele volt honvéddel Cibakháza és Nagyrév is. Damjanich János tábornok serege március közepén kelt át a Tisza bal partjáról a jobb partra Cibakháza mellett, a néphit szerint ott, ahol most a cibakházai Holt-Tisza töltése vezet át a faluból a Sárszegbe. Damjanich seregének egy része Tiszaföldváron táborozott. Innen indultak a győztes szolnoki csata megvivására. /:Részletesen ld. Kapo svári Gyula "A szolnoki csata" c. müvében.;/.«• — A Szabadságharc leverése után az abszolutizmus és elnyomatás sötét korszakából részletes adataink maradtak fenn Tiszaföldvár gazdasági és művelődési életéről ifj. Palugyay Imre könyvében. /:Megvan Dr. Varga Lajos tiszaföldvári gimnáziumi tanár könyvtárában. :/. Még mindig a báró Podmaniczky-család a leggazdagabb birtokos, bár jobbágyság mái nincsen. De a lakosság egy tekintélyes része mint mezőgazdasági cseléd dolgozik a nagybirtokokon. Tiszaföldvár 185l/52-re "megváltja" magát, igyekszik maga gaadálkodni, de a báró Podmaniczky-család, Kövér János, Vodjáner /:valószinülegrWodianer:/ Rudolf földbirtokosok továbbra is feudális kötöttségben tartják a falut, Tíszaföldvár|ioz tartozik ekkor még Martfű puszta is. A lábán alatt és a mai Baross-köruttól nyugatra még mocsaras a terület 100 évvel ezelőtt az egykori leirások szerint, A község pontos területe 1851/52-ben 20.668 hat hold és 1507 négyszögöl. A mezőgazdaság** elmaradottságát mutatja, hogy a 11.233 kat. hold és 834 négyszögöl szántóföld mellett 6724 kat. hold 1208 négyszögöl a legelő, ami a terület szélsőséges külterjességét mutatja. Szőlő csak 290 kat. hold és 656 négyszögöl, ami az összes terület 1,39 /:Ma: 1959/60-ban 7,26 <?o

t ami kétszerese az országos $-nak ós őt&zöröse a Szolnok megyei ^-íiak.:/. A szőlők telepitése viszonylag jó ütemben haladt Tiszaföld váron az elmúlt 100 év alatt; 1851-ben a terület 1,39 ^-a volt szőlő 1879-ben —" — 2,57 " 1935-ben --»-- 3,50 —" 1953-ban —" — 6,92 " — 1957-ben — 7,26 —Egykorú írásokból tudjuk, hogy a jobbágyfelszabadítás, mint az ország majdminden részén, Tiszaföldváron is aszal járt, hogy aifeudális földesurak a legjobb, az u.n. I. osztályú földeket, hasították ki maguknak, mig* a tiszaföldvári volt jobbágyoknak jobba|án csak a II. osztályú földek maradtak. A XIX. század fordilióján Tiszaföldváron a következő kultúrnövényeket termelték: mindenféle gabona, a laposokban zöldség, kender /:"£enderföldek" elnevezésű rész utal erre :/, káposzta, burgonya, dinnye, kevés széna®, mert a rétek hamar kiszáradtak, ,bükköny , lóhere. Országosan hires volt Tiszaföldvár a lótenyésztéséről. A lakosság száma a következőképpen alakult: 1827-ben 3349 lakos 1837-ben 2962 lakos 1851-ben 4135 lakos Az 1837-i visszaesést az 1831-i kolerajárvány, a nagy aszályok és az elvánddorlás indokolják. Az iskolaügyi állapotokra jellemzésül csak egy számadatot; 1851/52-ben 2 tanteremben 369 tanulót 3 tani tó tanitfftt, /rösszehasonlitásul: 1960. elején Tiszaföldváron 120 pedagógus és pedagógus munkával kapcsolatos más személy foglalkozik a tanulókkal 54 tanteremben.:/ Az 1867-es"ki egyezés" után a kapitalizálódás erősebb megindulása Tiszaföldváron is megmutatkozik. Mivel Magyarországon a feudalizmust nem sikerült teljesen felszámolni^ a fejlődés*® a feudál-kapitalista irányban történt. így Tiazaföldváron a feudális eredetű és bizonyos fokig továbbra is feudális jellegű világi nagybirtok indul4 agrárkapitalista fejlődésilek a feudalizmus csökebényeivel. A mai fiataloknak már nehéz elképzelni azokat a földes, alacsony,,legtöbbször egészségtelen cselédlakásokat, amelyek legtöbbjénél 2-3 család főzött egy közös konyhán, sot nem