Dr. Varga Lajos: Adatok Tiszaföldvár történetéhez (Tiszaföldvár, 1959) / 0005-1959
-2mut atva az ókori görög kereskedők nagy akció rádiuszát. Megoldatlan, vagy csak részben megoldott probléma nemcsak Tiszaföldvár körül, de az egész Alföldön is: a kunhalmok /:kurgánok:/ keletkezési ideje. Célszerű lenne a Tiszaföldvár környéki kurgánokat külön feltérképezni, de ugy, hogy a vázlaton szerepeljenek a Bagimajor Kengyel Törökszentmiklós környéki kurgánok is és esetleg a tiszazugiak, nemkülönben a keletebbre fekvők /:öcsöd, Mezőtúr, Mesterszállás, stb.:/. Tompa Ferenc régészünk szerint ezek a kurgánok a korai vaskorban keletkeztek. Sehupiter Elemér /:majd magyarositott nevén:Zalotay Elemér József:/ régész szerint az egyiptomi piramisepitkezések korában keletkeztek. Van olyan felfogás is, hogy nem egy korszakban keletkeztek, hanem a kőkortól a kora-középkorig. A fent emiitett feltérképezés azért lenne célszerű, mert igy nagyobb területen látva több fcmnrfÉA kurgánt: fel lehetne valami törvényszerűséget, szabályosságot fedezni elhelyezkedésükben. Ugyancsak megoldatlan kérdés a tiszazugi "Ördögárok" kérdése is. Ez az "Ördögárok" valahol Szelevény és Kunszentmárton között indult ki a Köröstől és húzódott a Tiszazug keleti szélén fel északra, Kengyel felé, ahol a kengyeli kurgánok fekszenek. Ide tartozott volna a tiszaföldvári Csesz-árok is. Vagyis itt egy ókori, vagy őskori öntözőmbe-, vagy közlekedő útról lehet szó, ami nem is végig ásott csatorna, hanem régi morotvák, laposok vizét felhasználó, esetleg itt-ett mesterségesen is összeköttetést, folyamatosságot létesitő régi viziut. Ezt is fel kellene térképezni, bejárni a terepet, sőt céiszerü lenne a légi térképezés is. Tiszaföldvár fekvését illetően egy délről észak felé nyúló "alföldi lösz" félsziget, amelyet nyugatról és keletről mocsaras részek határoltak: két Tiszamorotva. Az egyik a mai Haleszek helyén volt, a másik a mai Csesz-árok mentén. Dél felé árvizmentes szinten csatlakozik a tiszazugi lepelhomokhoz ós kelet felé az u.n. Szolnoki-löszháthoz, amely már óholo«én szint, mentes a mai Tisza árvizeitől. így a fekvése alapján is érthető neve: Tiszaföldvár, még akkor is, ha nem volt itt soha mesterségesen épitett vár, amire egyelőre nincs is adat. Tiszaföldvár neve legelőször a XV. században fordul elő igy:" Tizaf erdvar" . Hozzátartozott "Marthyeus" * Martfű puszta is. De már a XIV. századból kerültek ele igen szép Anjou-kori edények a mai téglagyár agyagbányájából. Ezek a jellegzetesen Anjou-kori edények, ill. darabok a szolnoki muzeumban vannak. A szolnoki muzeum vezetője szerint lehetséges, hogy az Anjou-kori település a mai téglagyár területén lehetett. Itt is fontos lenne összegyűjteni minden adatot a téglagyárban talált dolgokra vonatkozóan olyanioktól, akik esetleg már 30-50 évvel ezelőtt is ott dolgoztak. /:Miket t alált ak, milyen csontokat, edényeket, tűzhelyeket, fémdarabokat, pénzeket, stb-iket:/.- - - Ugyancsak jó lenne annak is utánanézni, hogy ugyancsak a XIV. századból való bogumilkeresztet hol találták a Tiszazugban. T.i. Zalotay Elemér dr emliti egy kéziratos müvében a Tiszazugban talált bogumil-keresztet, ami jelenti ennek a területnek a felvilágosodottabb jellegét is, hiszen a Balkán-félszigetről származó bogumilizmus éles szembenállást jelentett a római katholikus vallással, a pápasággal...... A XV. század elején Tiszaföldvár a dunaföldvári bencés apátság jobbágyfaluja volt, ahova rendszerint csak a dézsmáért, a kilencedért, "ajándékokért" jártak le Dunaföldvárról. /:Itt a bencés rend történetében utána kellene nézni: vannak-e részletek Tiszaföldvárra vonatkozóan.:/.- - Egy ideig Tiszaföldvár a Hunyadiak birtoka is volt, majd átkerült Czibak Imre nagyváradi püspök birtokába, akiről kapta valószinüleg Cibakháza is a nevét. Nem tudjuk egyelőre, hogy a Dózsa-féle parasztfelkelésben résztvettek-e tiszaföldváriak. Esetleg a Márki Sándor dr. által irt hatalmas "Dóxsa György" c. életrajzban lehetne utána nézni. 1556-ban II. Ferdinánd király, hogy a magyar urakat magához láncolja, igen sok birtokot adományoz el. Igy kerül Tiszaföldvár ebben az éVben két uj földesúr birtokába: Földváry István és Oharavich Döme a két uj földesúr. s 1541. szeptember 18-án Izabella királynő, miután a török Budát cellel # 1541. augusztus 29-én elfoglalta, János király özvegye elindult Budáról a koronaval együtt Lippára. A Tiszán Tiszavárkony Tiszavarsány között keltek át es innen valószinüleg Tiszaföldvár érintésével mentek az akkor még nagyobb településre: Gyaluba /:ma:Kungyalu:/, majd a Körösön át Kunszentaártonba. Tehát Tiszaföldvár a XVI. században olyan fontos Buda Lippa közötti kereskedelmi és hadiút mentén feküdhetett. Különben a XVI. század folyamán mintha többet emlitenék a források Homokot, Homokszállását /:a Tiszaföldvár melletti homokos szőlővidék ma:/, amely a Kolbász-
