Dr. Varga Lajos: Adatok Tiszaföldvár történetéhez (Tiszaföldvár, 1959) / 0005-1959

-10­Kétségtelen azonban, hogy a polfári fejlődés polgári vonalon és szinte® igen sokat alakított, fejlesztett Tiszaföldvár arculatán. Téglagyár, kádfürdő épül, különféle egyesületek, "körök", stb-ik alakulnak és működnek is, a feudál-kapita­lista szellemnek megfelelő kaszt- és rétegszellemben. Előzetes kutatás ós után­járás nélkül is kimondhatjuk, hogy a még 1914 előtt alakult Tiszaföldvári Tennisz Klub sportmunkájában nem nagyon valószínű, hogy a dolgozó parasztok is iészt vettek volna, vagy az ugyancsak régen megalakult Uri Kaszinóban. A különféle egye­sületek, "körök" foglalkozás, osztályhelyzet, vagyon, stb. szerint atomizálták Tiszafőldváron is a társadalmat, mint az akkori Magyarországon mindenütt. Ez az atomizált, osztályokra, rétegekre, kasztokra, sőt klikkekre bomlott társadalom azután a világméretű, vagy nemzeti sorsproblémák előtt megtorpant, nem tudott helyt áljni. Ld. az I. és II. világháború, gazdasági válságok, társadalmi problémák, társadalmi és gazdasági forradalmi törekvések Az I. világháború 700 ezer magyarországi áldozata, halottja között Tiszaföldvár 313 halott férfival szerepel. 1919-ben széles távlatok nyiltak a magyar dolgozó nép előtt a Tanácsköztár­saság kikiáltásával. Árvái János, Bajkai Gábor, 0. Nagy Benjámin ás mások hősi erő­feszítéssel emelték fel Tiszaföldváron a világforradalom vörös zászlaját. Hihetet­len munkabírással, akaraterővel és hittel évszázadok mulasztásainak gyors, törté­nelmileg rövid idő alatti pótlására látszott lehetőség. A nemzetközi erő­viszonyok azonban egyelőre a reakció oldalára döntötték el 1919 vége felé a küz­delmet. A halálig való elvhüség, kitartás és proletárszolidáritás örök példáját szol­gáltatta az a Bajkai Gábor, akinek a Tisza parton való kivégzése előtt csak egy egyszerű mondattal meg kellett volna tagadnia eddigi véleményét, magatartását, hitét, tevékenységét, de Ő inkább a golyót választotta. Igaz és jó példa az elv­hüség halálig való megtartására. A haladó forradalmi és konzervatív reakciós erők világméretű küzdelmében 1945 nyitotta meg véglegesen a politikai, társadalmi, gazdasági és művelődési fel­szabadulás útját. Első lépés volt az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945. március 15 -en kiadott földosztó törvény, amelynek végrehajtása felszámolta a magyarországi feudalizmus anyagi alapját* az egyházi és világi eredetű nagybirtokot. A földosztó törvény kezdetben kereken 8000 kat. hold földet /;feudális eeede­tü, nagybirtok jellegű földet;/ mozgatott meg Tiszaföldváron. A földosztás előtt, — 1935-ben, a következő földmegoszlás volt Tiszaföldváron: 1./ 10 nagybirtokosnak volt... 2./ 13 középbirtokosnak volt.. 3./ 450 kisbirtokosnak volt... 4./ 1280 törpebirtokosnak volt Gondolkozzunk csakne ezen: 10 /:TIZ !:/ embernek, családnak, nagybirtokosnak együttvéve több földje volt /;8304 kat. hold:/, mint 1280 törpebirtokosnak /:6200 kat. hold. :/. 1730 kis- és törpebirtokosnak is együttvéve 12,380 kat. hold földje volt, egy emberre tehát 7 kat. hold föld jutott, míg a 10 nagybirtokos közül egy nagybirtokosra 830 kat. holfl föld kereken. Az 1945-ös földosztással egyidőben, vagy nem sokkal később meg kellett indul­nia a magasabbrendü, termelékenyebb nagyüzemi mezőgazdasági forma kialakításának: az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek. Ezek kialakítását, gyors fej­lesztését célozta a józan ész, a nemzetközi mezőgazdasági helyzet és piac ismerete, a világkereskedelem, de nem utolsó sorban a szocialista «él: a szocialista társada­lomban dálgozók anyagi és művelődési igényeinek mind gyorsabb, mind tökéletesebb ki­elégítése. Ez utóbbi csak a mennyiségi és minőségi termelés emelésével hajtható végre, de a világpiacon is csak akkor tudjuk nemcsak megállni a helyünket, de fejlőd ni is, ha többet, jobban, olcsóbban termelünk. Ezt a munkát irányította és irányítja a párt. Ez a munka az, amely a történelemben eddig még elő nem fordult gigászi erő­feszítésre késztette a munkásosztály és a dolgozó parasztság legjobbjait; megoldani az "enyémjő" helyett a "miénk" problémáját; az elszigetelt, anarchikus egyéni munka helyett a közösségi munkát. Erről a fáradságos, nehéz átalakító munkáról szól tisza­földvári viszonylatokban Dorkot a Lajos, 1919-es katona, termelőszövetkezet alapító tag írásbeli visszaemlékezése a fordulat évére és azokra az évekre, amikor Tisza­földvárott a Lenin termelőszövetkezet megalakult. Egy háborútól végigszántott, végig bombázott, millió sebből vérző, de a céltudatos irányítás és vezetés következtében mégis éledező, a romokat eltüntető, a jobb, emberibb élet alapjait lerakó ország egyik kis falujában, — Tiszaföldváron, — is megkezdődik a közös gazdálkodás ,8304 kat. hold földje .1416 " .6180 " .6200 "

Next

/
Thumbnails
Contents