Dorkota Lajos: Emlékeztető – A tiszaföldvári Lenin Tsz alakulása és rövid története (1948-1958) (1959) / 3-1959
Pértbizottgág által javasolt elnökjelölt nem termelőszövetkezeti tag, igy nem választható meg. Ezért titkos szavazást követeltek. Már-már úgy látszott, hogy ezt az uj elnökjelöltet nem fogadják el, de mégis, nagynehezen, az ülés végén nyílt szavazassál /zkezfelny^jtással:/ megtörtént a választás. A tagság többsége a Járási Pártbizottság jelöltjére adta le szavazatát. Voltak ugyan olyan tagok, akik nem mertek nyiltan nemet mondani, de azt sem akarták megtenni, hogy ne nyújtsák fel a kezüket, ezért egy másik tag háta mögé húzódtak, hogy arcukat ne lássa senki - sem es csak félig nyújtották fel a kezüket. E néhány, felemás módon viselkedő tag a közgyűlés után is folytatta aknamunkáját, kikezdte az uj elnököt. Találgatták, hogy minek jött ide, pl. mert zsidó, stb. A pártszervezetnek igen nehéz munkájába, került megmagyarázni, hogy a párt miért látja ezt a választat jónak. Az elnök kérdése igy megoldott probléma t.i., és ha van elnök, vezetőség, akkor jobban megy a munka, a tagság jobban él, a zárszámadáskor többet kap. 1956-ban igen szép állataink voltak, a termésátlag is nagyon jó volt, a termelőszövetkezet sokat erősödött. Mindenki figyelte az elnököt; milyen munkát végez, figyelték a munka megkezdését. Ha az elnök valami intézkedést olyannal szemben foganatosított, aki nem szavazott rá, akkor azt mondták, hogy ezt bosszúból teszi és az ilyenek igyekeztek az uj elnök munkáját gátolni. Pedig nagyon valószínű, hogy a választó közgyűlésen az uj elnök nem is nagyon figyelhette meg, hogy kik hova, kire szavaztak, hiszen uj ember volt itt, nem is ismerte még az embereket. Az üzemi pártszervezetnek kellett nem egyszer az uj elnök védelmére kelni és megmagyarázni a tagságnak, hogy az az intézkedés, amit az elnök foganatosítani akar, a termelőszövetkezet javát szolgálja. Különösen a kocsisokkal, gulyásokkal kapcsolatosan vsbltak ilyen intézkedések. Különösen sok visszaélés történt ebben az időben a munkaegység beírásokkal: munkaegység-higitás. A munkafegyelem laza volt, ezért az uj elnök egyik legfontosabb feladata volt a munkaegység-higitás megszüntetése, a munkafegyelem megszilárdítása. Ugyancsak komoly intézkedéseket kellett foganatosítani az uj elnöknek a termelőszövetkezet vezetőségével karöltve a termelőszövetkezet vagyonának elherdálóival szemben is. Különösen a központi tanyán laké tagok okoztak sok kárt a termelőszövetkezetnek azzal, hogy sok saját disznójukat, libájukat a termelőszövetkezet területén legeltették állandóan. Egészen természetes, hogy az uj elnök ezeket a visszásságokat és hasonlókat megszüntető intézkedései ezeknek az embereknem nem tetszettek. A termelőszövetkezet vezetősége hozott egy határozatot, amelynek értelmében a központi tanyán lakó tagok részére más helyen, más épületekben kell lakást biztosítani. Lassan a központi tanyából minden tag elkerült. Ezek és más intézkedések eredményre vezettek a termelőszövetkezetben és a tagság nagy része ezt úgy értékelte, hogy ezek nyomán 1956-ban a termelőszövetkezet igen sokat fejlődött. Az uj elnök és az uj vezetőség helyes intézkedéseinek eredményei megmutatkoztak a munkaszervezésben, a termelőszövetkezet irányításában, általában a termelőszövetkezet életének, munkájának minden területén. Lassan megerősödött termelőszövetkezetünk, a munkafegyelem is jobb lett, s ekkor jött közbe az 1956-os elleniorradklom. 195S.október 23-án, az ellenforradalom kirobbanásakor, sem az elnök, sem az üzemi párttitkár nem volt itthon: pártiskolán voltak mindketten Szolnokon. - - - Amikor Tiszaföldváron az ellenforradalom megkezdte dühöngését, a termelőszövetkezet központi tanyája teljesen üres volt, A tagság különféle munkahelyeken dolgozott szerteszét, ugyancsak szerteszét voltak a jószágok is. Az ellenforradalom tiszaföldvári kirobbanásakor az elnök és az üzemi párttitkár távollétében a termelőszövetkezet irányítását az agronómus végezte: Mikes Miklós. A tagság felszólította, hogy a központi tanyában állítson fel őrséget, nehogy a központi tanyát illetéktelen egyének megközelíthessék. Az agronómus a tagság ilyen irányú kezdeményezésével nem értett egyet, azt mondta, hogy nincsen szükség az őrség felállítására* Mivel seats az elnök, sem a termelőszövetkezeti pártszervezet titkára nem volt Tiszaföldváron, összeköttetést kerestünk Szolnokkal, hogy mindkét vezető azonnal hazajöhessen, de összeköttetést velük már nem kaptunk. De aznap délután mind az elnök, mind a párttitkár megérkezett es azonnal intézkedtek az őrség felállításáról. Ebben az időben megkezdődött a termelőszövetkezeten belül az "ur" megszólítás használata, sőt t5bb termelőszövetkezeti tag arról tárgyalt, hogy a termelőszövetkezetet fel kell oszlatni, sőt hoztak olyan '’határozatot", amelynek értelmében ki melyik és milyen állatot, vagy állatokat gondozott, *6«
