Dorkota Lajos: Emlékeztető – A tiszaföldvári Lenin Tsz alakulása és rövid története (1948-1958) (1959) / 3-1959

-2-aniit a következő év őszén fejeztünk be. Az uj pártház elkészülése után itt tartattuk meg a rendezvényeket, pártgyülóseket, csoportgyüléseket. A termelőszövetkezet tagjai résztvettek a szemináriumokon, segítették a párt szervező munkáját.

iáig a kommunisták a termelőszövetkezet szervezésével foglakkoztak, igyekeztek a párt politikáját, ---- a mezőgazdaság átszervezésével kapcsolatosan, -—

hirdetni és végrehajtani, addig egyes személyek mindent elkövettek, hogy a termelőszövetkezet és a homoki pártszervezet munkáját gátolják. Pl. egyik este rádióm keresztül hallgatta a termelőszövetkezet tagsága a szemináriumi anyagot, amikor egy hang ütötte meg a termelőszövetkezeti tagok fülét* egy személy bekiáltott, hogy égnek a termelőszövetkezeti tanyák. Minden termelőszövetkezeti tag kiment az épületből és valóban látták, hogy valami é£ messziről. Lehetett látni, hogy több személy fáklyafélével gyújtogatja a kukorica szárkupokat. Az ellenség azt hiresztelte, hogy a termelőszövetkezet tagjai gyújtották fel a szárkupokat. Ezt a rámhirt arra igyekeztek felhasználni, hogy a termelőszövetkezeti tagokat szembeállítsák az egyénileg dolgozó parasztokkal.

A hosszú téli estéken gyakran összeültünk, ----- majdnem minden este, -— s ilyen

kor tervezgettünk: hogyan lehetne a termelőszövetkezetet életképesebbé, erősebbé tenni. A tavaszi munkákat beindítottuk. Az első tavaszon borsót, cukorrépát és gyapotot vetettünk. Jószágállományunk egyáltalában nem volt, A tavaszi vetés ideje alatt kaptunk a Járástól egy pár szép almásderes lovat. Ezeket aztán mindenki hajtotta nyakra-főre, de enni senki sem akart adni nekik. Akadtak olyan termelőszövetkezeti tagok is, akik azt mondogatták: nem baj, ha megdöglenek a lovak, majd ad az állam másikat. Valóban az egy pár ló hamarosan tönkre is ment. Kezdetben a termelőszövetkezet mind a 11 tggja igyekezett dolgozni a bevitt 92 kátasztrális hold földön, de ahogyan közeledtünk az aratáshoz, úgy hagyott alább mindinkább a munkakedv. Többen elmentek dolgozni a kulákokhoz, mivel az első évben, a kezdeti nehézségek következtében, nem volt biztositva a termelőszövetkezeti tagok számára a mindennapi kenyér.

Hosszú, keserves és fáradságos munka, gyötrődés után elérkeztünk az aratáshoz. Nehezen, keservesen befejeztük az aratást és a cséplést. A búza 5-6 métermázsát adott katasztrális holdanként, de ennek ellenére az évvégi zárószámadással a termelőszövetkezeti tagok meg voltak elégedve.

A tavaszi és a nyári mezőgazdasági munkák alatt a kommunistáknak és a pártonkivüli termelőszövetkezeti tagoknak nagy harcot kellett folytatniok az ellenséggel szemben. Pl. este, gyűlések után nem volt tanácsos a termelőszövetkezeti tagoknak egyedül jérniok. Ezért ebben az időben csoportosan jártunk haza, mert a termelőszövetkezet ellen igen nagy volt az ellenszenv, a gyűlölet,....,A megalakult termelőszövetkezet ezen a nyáron vette birtokba Lajkó kulák szőlőjét és házát. Az őszi szüretet már a termelőszövetkezet végezte el. Ezzel egyidőben megoldottuk az iroda és a párthelyiség kérdését is, mivel a szőlőben lévő épületben helyeztük el a termelőszövetkezet irodáját és a pártszervezetet is*

Sok komoly eredményt tudott a termelőszövetkezet már az első evben is felmutatni. Megkezdtük a termelőszövetkezet gyarapítását, de sajnos ezzel egyidőben megkezdték egyesek a termelőszövetkezet közös vagyonának széthurcólását is, elherdálását is. Sok esetben a termelőszövetkezet vezetősége is tudott arról, hogy kik azok, akik lopják a termelőszövetkezet vagyonát, de szólni senki sem mert, mert a termelőszövetkezet vezetősége félt félt attól, hogy a legnagyobb munkaidőben hagyják ott a munkát.

Mig a homoki részen a termelőszövetkezet szervezési munkálatéival foglalkozott a párt, addig a község másik részén is folyt ugyanez a munka* Az Úttörő—termelőszövetkezet megalakulásával egyidőben a község másik részében megalakult a Dózsa— tarmelőszö vetkezet. Gyengén működött-mindkét termel ős zö ve the-zet az eíső évben',11' ezért a Járás azt javasolta, hogy a két termelőszövetkezet egyesüljön. Voltak olyanok mindkét termelőszövetkezetben, akik nem értettek egyet az egyesülésre vonatkozó javaslattal, de hosszú és nehéz agitációs munka után el tudtuk érni, hogy minden termelőszövetkezeti tag egyetértsen az egyesülés gondolatával. A két termelőszövetkezet egyesítése ebben az időben politikailag igen nagy eredménynek számított, mivel az Uttsrő-termelőszövetkezetben minden termelőszövetkezeti tag egyben párttag is volt, mig a Dózsa- termelőszövetkezetben alif volt pátttag. Gazdaságilag azonban sok nehézség keletkezett, mivel sok volt a föld, kekes volt a "tagi t.i, többen párt-, tsb. funkcióba kerültek, a földjüket ugyan beadták a termelőszövetkezetbe, de maguk munkát nem tudtak vállalni más elfoglaltságuk miatt.