Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Timon Zsigmond (1873-1942) plébános Timon Zsigmond Szilvásváradon született 1873 májusában. Apja 1848-as honvéd őrnagy volt. Családjából származott Timon Sámuel jezsuita tudós, valamint Timon Ákos ; egyetemi tanár és műszaki tanácsos. Valamennyi iskoláját Egerben végezte, ott tanult a Teológiai Akadémián. Jól beszélt németül és latinul. 1896-ban szentelték pappá. Káplánként szolgált Makiáron, 1899-től : 1901-ig Kunszentmártonban, aztán Miskolcon, Egerben. 1904-től plébános volt Felnémeten, majd 1911-ben kinevezték az egri kerület helyettes esperesévé. Kunszentmárton képviselőtestülete 1913. október 23-án választotta meg plébánosnak és ennek folyományaként 1914. január 6-án iktatták be hivatalába fényes külsőségek közepette. Az első világháborúban hat harangot rekviráltak Kunszentmárton templomából és temetői kápolnáiból. Csak a Simonharang és a lélekharang maradt meg a helyén. A templomtorony díszes toronysisakját sikerült megmentenie. A harangokat később az 1920-as, '30-as években pótoltatta. Mint zeneértő lelkipásztor maga komponálta meg az új harangok összhangját. A világháború idején tanúsított helytállásáért 1916-ban a Vöröskereszt II. osztályú hadiékítményes érdemrendjével, a zöld szalagos Signum Laudis érdemrenddel, 1918-ban pedig a címzetes ákosmonostori apáti címmel tüntették ki. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának. Kunszentmártonban a polgári iskola iskolaszékének elnöke, az óvodai felügyelő-bizottság tagja volt. Beszédei, magas színvonalú népművelő előadásai a hívek lelki, szellemi épülését szolgálták. Versei gyakran megjelentek a helyi Katolikus Tudósító lapjain. Forrás DÓSA Elek- SZABÓ József 1936. Kunszentmárton története. 150-151. o. HORTOBÁGYI Jenő (szerk.) 1940-1944. Keresztény magyar közéleti almanach. II. kötet. Budapest Józsa László szíves közlése