Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Sáray Szabó Albert (1869-1956) fényképész Sáray Szabó Albert 1869. augusztus 14-én született Békésszentandráson. Fiatal koráról szinte semmit sem tudunk. 1890 körül báró Harkányi uradalmába került (Abony), ahol hat évig kulcsárként alkalmazták. Ezt követően tanulta ki a fényképészmesterséget. 1896-ban már segédként dolgozott Szolnok legismertebb fényképészénél, Szigety Henriknél. Mestere szakmai tudását bizonyítja, hogy 1903-ban József főherceg udvari fényképésze lett. Sáray 1897-ben szabadult fel, s 1898-ban kezdte az ipart. 1899-ben feleségül vette Kézsmárki Erzsébetet. 1914-ben, 45 éves korában behívták katonának, s a háborúban haditudósítóként dolgozott. 1916 novemberében sebesülését a budapesti Ludovika Kórházban kezelték. Hazatérése után 1919-ben vették fel az Iparos és Kereskedő Ifjak Egyletébe. Első műhelyét a piactéren rendezte be, majd a főutcára költözött át a mai művelődési ház helyére. A humoráról is jól ismert fényképész gyorsan közkedveltté vált. 1924-től Bethlen Gábor utcai házánál építette fel új műtermét, mely 1927-ben nyílt meg. A mester élete végéig itt dolgozott. A műterem felszerelése igen egyszerű volt, hasonló a mai műtermekhez. A díszlet csekély számú, de viszonylag változatos hátteret, környezetet biztosított a fényképezéshez. A mester számtalan megrendelést kapott. Hívták a társasági rendezvényekre, s a község iparos-, paraszt-, hivatalnok és birtokos családjainak az igényeit is kiszolgálta. Az öregedő mestert nagyon megviselte felesége halála 1944-ben, hiszen 45 évi boldog házasság után egyedül maradt. 1947-ben, működése lezárásaképpen eladta felszerelését, majd műtermét is. Az 1940-es években már Sáray egykori segédei kezdték megnyitni önálló műhelyeiket. Bárdos Jolán a Piac téren, Mészáros János saját házánál dolgozott. Számtalan segéd szabadult fel műtermében. 1956-ban távozott felesége után, 87 éves korában. Sírja a Felső temetőben látható. Hagyatéka, a kunszentmártoni múzeumban található fényképei és mintegy 8000 db üvegnegatívja a helytörténészek, néprajzkutatók, antropológusok, vallás- és fotótörténészek számára pótolhatatlan kincset jelentenek. Forrás HOLLÓ András 1997. Sáray Szabó Albert élete és munkássága. Szakdolgozat. Jászberény