Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Ifj. Pásztor János (1950-2002) szűcsmester A Pásztor család 1877-ben hozta létre első műhelyét Kunszentmártonban az Aradi utcában, ahol az ükapa, Pásztor Márton tímárként és szűcsként dolgozott. Fia, az 1881-ben született Pásztor János folytatta a szakmát, s Hódmezővásár­helyen, Szabadkán, Lipcsében leste el a mesterség fogásait. Unokája, szintén János 1929-ben látta meg a napvilágot, s 1946-tól segédként, majd három év múlva mesterként vállalt munkát édesapja mellett, majd dolgozott egészen haláláig, 1993-ig a Zrínyi utcai műhelyben. Felesége (Bíró Julianna) ugyancsak szűcsként tevékenykedett mellette. A „bőrös szak­ma" negyedik generációját ifj. Pásztor János képviselte (szül. 1950. augusztus 15.) az elmúlt harmincöt évben. 1968-ban tette le mestervizsgáját. Mellette ugyancsak felesége (Hege­dűs Ilona, két gyermekük Emánuel és Ágoston) segédkezett 1969-es házasságkötésük után, varrt, hímezte a nagykunsági, alföldi motívumokat. Édesapjával közös műhelyt tartottak fenn, bár ifj. Pásztor János már divat-szűcstermékeket is készített. Saját rackajuhnyájat tar­tottak, hogy jó minőségű bőrrel dolgozhassanak. Szőlő- és gyümölcstermesztéssel szintén foglalkoztak. Mindketten fontos szerepet játszottak a település iparostársadalmában. Id. Pásztor Jánost fia váltotta fel a KIOSZ vezetőségi tagságában, aki az 1980-as években ta­nácstagként aktív közéleti tevékenységet folytatott. A műhely eredetileg a Lehel utca 1. sz. alatt üzemelt, s csak 1952-ben került át jelenlegi helyére a Zrínyi út 5-be, és szűnt meg 125 éves fennállás után 2002-ben. A második világhá­ború előtt a műhelyben a fő termék a suba volt. Subás szűcsöknek is nevezték Pásztorékat. A bőrt felvásárolták, kikészítették, majd feldolgozták. A subán kívül, melyet teljes egészében kézzel varrtak, bundát, női mellényt, férfi mellényt, kisbundát, férfi kabátot, egyujjas kesz­tyűt, muffokat, gyermekkabátot, szőrpárnát készítettek. Egyedi megrendelésre ugyancsak bármit megvarrtak. A Pásztor szűcs jele (fekete-zöld szív piros száröltéssel, a szegéiszélen zöld lefonással) minden darabra rákerült, ezzel szegett le minden darabot. Ifj. Pásztor János a Népművészeti Egyesület tagja volt, s számtalan kiállításon vett részt. Díjat nyert a frankfurti Handwerk '98, a Chemnitzi, az Esztergom 2000 kiállításon. Subái, szűrjei, hímzett mellényei többek között a szolnoki Damjanich, a szigetvári Zrínyi Múze­umban láthatóak. A Pásztor család utolsó szűcsmestere Kunszentmártonban hunyt el 2002. szeptember 2-án. Forrás A Pásztor család iratai a család tulajdonában Pásztor Jánosné visszaemlékezése

Next

/
Thumbnails
Contents