Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Parti József (1925-1996) szűcsmester 1925. február 11-én született a Hajdú megyei Nagyrábén. Öt testvérével együtt parasztcsaládban nőtt fel. Édesapja nagyon jól értett a bőrkikészítéshez. Parti József már egészen fiatalon, nyolcéves korában, édesapja irányítása alatt megismerkedett a nyúl- és a báránybőr kikészítésével. 1937-ben négy évre szegődött inasnak Hódmezővásárhelyre Teleki Béla szűcsmesterhez. Másodéves korában a mesterrel együtt készített hímzett subája a lipcsei kiállításon (1938) aranyérmet nyert. 1941. szeptember 10-én szabadult fel. 1942. október 2-án került Kunszentmártonba Papp Péter szűcsmesterhez segédnek három és fél évre. 1945-ben ifj. Teleki Béla szűcsmesternél dolgozott egy éven át, majd Czakó Ferenc szűcsnél 1946 novemberéig. Mestervizsgáját 21 évesen a szegedi Ipari Kamaránál tette le. 1946. november 30-án megnősült. Mivel Kunszentmártonban sok volt a szűcs, ezért nem nyitott saját műhelyt. 1947-ben Kovács Mátyáshoz szegődött. 1948-ban Nagyrábén váltotta ki az ipart. 1953-ban költöztek Budapestre, s a kisiparosokat ért megszorítások miatt 1956-ig kocsikísérőként vállalt munkát. 1956-ban visszaköltözött Kunszentmártonba, ahol ekkor 10-12 szűcs lehetett. 1957. február 7-től dolgozott iparosként a Pozsonyi majd a Szabadság utcában. 1968-tól készítettek műhelyében hímzett subákat, irhakabátokat, mellényeket kunsági, hajdúsági motívumokkal, saját ötletekkel gazdagítva a díszítést. Szolnok várossá nyilvánításának 900. évfordulójára gazdagon hímzett subát készített. Számtalan elismerés, díj kísérte munkáját. A Pécsi Bőripari Kiállításon 1978-ban aranyérmet nyert. 1980-ban megkapta a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíját. 1985-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát adták át neki. 1996. szeptember 2-án halt meg szívinfarktusban a műhely közepén bőrválogatás közben. A kunszentmártoni Felső temetőben nyugszik. 12 éves korától 71 éves koráig folyamatosan dolgozott. Nagy szaktudású, szakmájáért rajongó szűcsmester volt. Műhelyének hírét unokája Hürkeczné Fazekas Mariann és férje Hürkecz Ferenc viszik tovább. Forrás FAZEKAS Mariann Egy népi kismesterség: A szú'csmesterség. Pályázat. Damjanich János Múzeum adattára, N: 2616-86