Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Katona József (1912-1990) fafaragó, a Népművészet Mestere Csongrádon született, de három éves korától Kunszentmártonban élt. Apja 50%-os hadirokkantként tért haza az első világháborúból. Katona József nyolcgyermekes agrárproletár család hatodik gyermekeként, már kilencéves korában egy tanyásgazdához került cselédnek. Bognár szeretett volna lenni, de a nincstelenség és az életutakat megpecsételő szemlélet megakadályozta ebben. Kubikosként talicskával járta az országot, dolgozott aratóként, cséplőmunkásként. 1934-1935-ben katona volt Békéscsabán. 1937-ben megnősült. 1938-tól minden évben megkapta a SAS behívót. 1942-ben Cegléden kapott kiképzést és egy hét után került az orosz frontra. A Don-kanyarnál 1943. január 17-én sebesült meg. Lábait aknaszilánk roncsolta szét. Kijev, Lemberg, Kassa hadikórházait járta, egyik lábát térden alul amputálták, a másikat nyújtották, lefagyott ujjperceit levágták. 1944 őszén tért haza Kunszentmártonba. Katona József 100%-os hadirokkantként is dolgozott, hogy leányairól tisztességesen gondoskodhasson. Feleségének biztatására, 1973-tól foglalkozott a fafaragással. Ösztönösen és hitelesen adott hírt életéről, környezetéről. Minden alkotásában érződik a személyesen átélt, átérzett, tapasztalt valóság, melynek meggyőző kifejezésére, néprajzi hitelességgel történő ábrázolására tudatosan törekedett. Képi világának légköre szuggesztív, információja közérdekű. A hangsúlyt a tartalomra helyezi. Témái: az évszakhoz kötött paraszti munka, a falusi hétköznapok megjelenítése a családban és Kunszentmártonban. Naiv fafaragó volt. Kiállításait mindig nagy érdeklődés és siker kísérte. Budapesttől-Békéscsabáig 25 helyen ismerték meg műveit, Bécsben, Belgrádban és Stockholmban szintén voltak kiállításai. Háromszor nyert díjat a Mezőtúron rendezett megyei népi fafaragó és díszítőművészeti kiállításokon, az V és VI. országos népművészeti kiállításon ezüst plakettel jutalmazták a paraszti életmódot és munkát hitelesen rekonstruáló szobraiért. A Mezőgazdaság a naiv művészetben c. országos pályázaton megosztott I. és II. díjban részesült. 1982 augusztusában a Vigadó dísztermében vette át a Népművészet Mestere kitüntető címet. Alkotásaiból 12 db-ot Kecskeméten a Magyar Naiv Művészek Múzeumában őriznek. Katona József 78 évéből 47 évet 100%-os hadirokkantként élt. Nem a csodát várta. Azt kereste, mivel lehet hasznos családja és a társadalom számára. Mindig talált kiutat a legreménytelenebb helyzetből is. A gyermekkori álom valóra vált, fából dolgozott. Forrás Katona József adatközlése, 1983.