Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)

Jauernik Miklós (1911-1998) rézműves mester A családi hagyomány szerint a Jauernikok 1833-ban köl­töztek a Tiszazugba. Eredetük egészen Porosz Sziléziáig ve­zethető vissza. A nagyapa, Jauernik Ferenc rézműves '48-as honvéd, a 48-as párt lelkes híve volt. Jauernik Miklós édes­apja Jauernik Károly Kunszentmártonban vett házat, s nyi­totta meg rézműves műhelyét 1895-ben. Három fiúutódja (Ferenc 1899. okóber 9.-1974. április 27., Károly 1901. szeptember 24.-1977. február 14., Miklós) szintén magas színvonalú mesterségbeli tudással folytatta a rézművességet. Három lánya ugyancsak sokat segített a műhelyben. A leg­kisebb fiú, Miklós 1911. június 13-án született Cibakházán. A polgári iskolát Kunszentmártonban végezte, de az ipari iskolát édesapja halála miatt abba kellett hagynia. A rézmű­vesség fogásait két bátyjától tanulta, akik jóval idősebbek voltak nála. Mesterré csak 1932­ben lett, s már a következő évben be kellett vonulnia katonának. 0 tudósított az otthon maradottaknak a frissen visszaszerzett Erdélyről, az ukrán frontról, Újvidékről. 1945-ben házasságot kötött Hegedűs Máriával, aki női szabónak tanult. A kunszentmár­toni műhely közben folyamatosan működött. Jauernik Miklós ekkor Cibakházán lakott, s innen járt haza dolgozni. A rézcsövek, alapanyagok szállítását is ő végezte saját autójával. Az egyre szélesebb körű növényvédelem a permetezők javításának fénykorát hozta meg a mú'helynck. Miklós 1953-tól öt éven át a cibakházi szeszfőzde javításait végezte. A Bátor­szőlőben szintén szeszfőzdében dolgozott, majd újra Cibakházán, mint a szeszfőzde vezető­je. A tiszaföldvári termelőszövetkezet szakmai tanácsadóként alkalmazta. A műhelyben szigorú rend és munkamegosztás uralkodott. Miklós adta meg az edény formáját, a simítást és a vasmunkát a másik két testvér, Ferenc és Károly végezte. Külön­leges árucikk volt a saját gyártmányú Jauernik-féle permetező. A mosogatótál, kuglófsütő éppoly keresett termék volt a réztölcsérek és a derelyemetélővel együtt. Jauernik Miklós készítette többek között Tiszaföldvár-Homok templomának keresztelőtálját. Két fiútestvére halála után a szerszámokban kivételesen gazdag műhely Miklósra szállt. Ezt a ritka ipartörténeti kincset adta át a Jauernik család 1996-ban a kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumnak. Jauernik Miklós 87 évesen, 1998. június 26-án hunyt el a szentesi kórházban, szülő­helyén, a cibakházi temetőben nyugszik. Vele az egyik legősibb fémműves szakma utolsó képviselőjét temettük el a Tiszazug térségében. Forrás PUSZTAI Gabriella 1996. Kunszentmárton utolsó rézműves mestere: Jauernik Miklós. In: Múzeumi Levelek 75. II. Szolnok. 397-416. o.

Next

/
Thumbnails
Contents