Pusztai Gabriella szerk.: Jeles kunszentmártoniak (Tiszazugi Füzetek 9. Kunszentmárton, 2006)
Dobrosi Dénes (1937-1995) iskolaigazgató Tiszaföldváron született 1937. szeptember 23-án. Édesapja Dobrosi László, édesanyja Lugosi Irén. Egész életükben szorgos mezőgazdasági munkával biztosították a család megélhetését. Középiskolai tanulmányait Tiszaföldváron végezte. Főleg a gimnáziumban szerette meg a matematikát és a fizikát, de a többi természettudományi tárgyat is kedvelte. A pedagógiai pálya iránt gyermekkora óta ösztönösen vonzódott. Matematika-fizika szakos diplomáját a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán szerezte. 1961-ben a tanári munkát a kunszentmártoni József Attila Gimnáziumban kezdte és ott dolgozott 1995-ben bekövetkezett haláláig. Boldog volt, hogy az igazgató, Jenéi József és a kartársai is - köztük dr. Tardos János volt tanára - segítő szándékkal fogadták. 1961 és 1969 között az akkori diákok kedvelt tanáregyénisége volt. 1969-ben az iskola igazgatóhelyettese lett. Tíz éven át segítette az intézményi vezetést, nem feledkezve meg eközben a tanulói közösségekről sem. Volt diákotthonban nevelő, majd KISZ tanácsadó tanár. A Szolnok Megyei Tanács Művelődési Osztálya kinevezte a gimnázium igazgatójává 1976-ban, ezt a feladatát 1991 -ig végezte. 1963-ban házasságot kötött Kovács Mária biológia-kémia szakos tanárral, aki szintén a József Attila Gimnáziumban tanított. Három gyermekük született (Dénes, Péter, András). Munkája elismeréseként 1978-ban és 1991-ben miniszteri dicséretben részesült, majd a nevelés terén elért eredményeiért 1987-ben Honvédelmi Érdemérem és 1984-ben az Ifjúságért Érdemérem kitüntetést vehette át. 1978-ban a gimnázium fennállása 25. évfordulójának megünneplését szervezte meg, és egy emlékkönyv szerkesztésében is részt vett. Több éves munkával előkészítette a nyolcosztályos képzés megindítását. A művelődés és kultúra terjesztésében elkötelezett tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak. Az itt végzett munkáját TIT Aranykoszorús Jelvénnyel ismerték el. Nem csupán az iskolai élet kötötte le, hanem a település közéletében is aktívan dolgozott és sok éven át a város irányító testületének tagja, 1981 és 1985 között pedig társadalmi elnökhelyettese volt. 1995-ben Kunszentmárton Város Önkormányzatától a város érdekében kifejtett kimagasló tevékenységéért díszpolgári címet kapott. 1995-ben hunyt el. Sírja a Felső temetőben található.