Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)
Pusztai Gabriella: Húszéves a kunszentmártoni múzeum
A kiállítások elkészítésénél látványtervezőre, kiállításrendezőre, s asztalosra nincs pénzünk" Megírjuk a tématervet vagy a forgatókönyvet, összegyűjtjük a tárlat anyagát, megépítjük az installációt, majd megrendezzük a kiállítást. Megtanultunk a fűrészekkel, fúróval s egyéb szerszámokkal bánni. Helyben birkózunk meg minden problémával, viszont a házilagos megoldások nem mindig járulnak hozzá a kiállítások esztétikai értékéhez. A nagyobb horderejű rendezéseknél viszont elengedhetetlen segítői hálózatunk mozgósítása. Hosszú évek óta kapunk önzetlen támogatást többek között: a helyi művelődési ház művelődésszervezőjétől, Holló Andrástól, könyvtárigazgatónktól, Herczeg Lászlótól, a városi gyűjtőklub vezetőjétől, Szabó Tamástól, ezermesterünktől, László Mártontól, a városvédő egyesület tagjaitól, a tiszakürti arborétumtól, a városi önkormányzattól és nem utolsó sorban évről évre a szolnoki muzeológus kollégáktól. 23 A 2002-ben alakult városvédő egyesülettel szoros együttműködésben dolgozunk. Közös gyűjtések, kiállítások (az Épített örökségünk c. fotókiállítás Kunszentmártonról), kiadványok (Kunszentmárton építészeti értékei az ezredfordulón) jelzik sikereinket. Napjainkban válik egyre erősebbé egy hasonló eredményekkel biztató kapcsolat a városi gyűjtőklubbal. Az öt éve nyaranta vissza-visszatérő képzőművészeti alkotótáborunkat 2005-ben az alkotókat bemutató közös kiadvány megjelenése zárta. Mesterek és mesterségek A múzeum 1985-ben készült állandó kiállítását 1993-tól folyamatosan, cellánként építettük újjá, központi szerepet szánva a város kézműves múltjának. Kunszentmártonban, mint a térség ipari és kereskedelmi központjában, tradicionális iparágak alakulhattak ki, ahol a családtagok örökölték egymástól a műhelyt és a mesterségbeli tudást. Már 1986-ban felmerült a terv egy kismesterség-múzeum kialakítására kisipari, háziipari kiállításokkal. Az épület adottságai (apró börtöncellák) a gyűjtemény jellegén túl szintén az önálló műhelykiállítások berendezését indokolták. A tárlat 2004 őszén nyílt meg Mesterek és mesterségek címmel. Területe hét cellából, két folyosóból, valamint az udvari színből áll. Helytörténeti, régészeti vonatkozásokon túl megismerkedhetnek a látogatók a helybéli kismesterségek történetével, eszközeivel, termékeivel. Többek között megtekinthető az ország egyetlen múzeumban berendezett cukrászműhelye s egy igen gazdag felszereltségű rézműves műhely, mely a Tiszántúlon egyedülálló. Az egyik új elem a kiállítások felépítésénél a hangulatos múzeumudvar felhasználása volt. A kézműves mesterségek bemutatásánál a szabadban helyeztük el a szűcs- és a fazekasmesterség munkafolyamatainak bizonyos fázisait (az alapanyagok előkészítését, pl. tisztítását, szárítását), 22 A költségvetésből szakmai feladatokra alig marad pénz. Pályázatok útján, s kisebb helyi támogatásokból pótoljuk a hiányt. Fő segítőink a Nemzeti Kulturális Alapprogram és egy-két kisebb alapítvány. A város évente 100 000 Ft-ot különít el költségvetéséből egy-egy múzeumi rendezvényre. 2.5 Képtelenség felsorolni név szerint számos nagylelkű segítőnket. Ezennel mondunk köszönetet mindannyiuknak munkájukért. Kézműves foglalkozás a múzeum udvarán, 2002.
