Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)

Pusztai Gabriella: Húszéves a kunszentmártoni múzeum

Pusztai Gabriella Húszéves a kunszentmártoni múzeum

1 Múzeumügy a Tiszazugban Kunszentmártonban az 1860-as évektől többször is megfogalmazódott egy múzeum alapításának gondolata. 1863-ban a Nagyréven és Tiszainokán talált régészeti leletek nagy érdeklődést váltottak ki, s a rendszeres ásatások kezdetét jelentették a Tiszazug területén. 1876 októberében: „megalakult a tisza-zugi archeológiai társulat, egyelőre csak magán jelleggel; szak-könyvtár és múzeum alapítás, és ásatások eszközlése céljából."

2 1915-ben a volt nagyvendéglő épületében próbálkoztak egy helyi múzeum létrehozásával. 1925-től 1927-ig Hillebrand Jenő vezetett ásatást Pusztaistvánházán (sajnos a leletek egy része a British Museumot gazdagította

3

). Ez ismét felélesztette az igényt egy múzeum kialakítására, mely a Gyenes-féle szélmalomban kapott volna helyet. Ezt követően a múzeumalapítás ügye ismét évtizedekre feledésbe merült. Turcsányi István tanár

4 az 1920-as években kezdte gyűjtőmunkáját.'' Az 1960-as években a gimnázium épületében kísérelte meg iskolamúzeum berendezését. Végleges helyet 1966-ban a volt Nagykun Kerületi Börtönben kapott a gyűjtemény. „Majd, legutoljára egy lelkes ifjú pedagógus, Józsa László megkaparintotta az üressé vált börtön kulcsait és mi többen lelkesen csatlakoztunk hozzá ... Renoválták a börtönt és az anyagot összehordhattuk..."

6 A gyűjtés és a szervezés nagylelkű önkéntesei közé tartoztak még neves helytörténészünkön, Józsa Lászlón kívül Baldaszti József tanár, Barna Gábor néprajzkutató, Smuta Kálmánné a járási hivatal főtanácsosa, dr. Szabó László néprajzkutató, hogy csak a legismertebbeket említsem. A nagykunsági kerületi ház és a börtön

7 a város legrégibb épületei közé tartoznak. A börtön egészen 1958-ig szolgálta eredeti célját. Kertjével, ódon falaival egyedülálló színfolt ma is a Körös-partján. 1959-ben rendőrőrs költözött be az épület utcai részébe, ahol valamikor a börtönőrök tartózkodtak napközben. Később szolgálati lakássá alakították át ezt az épületrészt, s csak ezt követően tették lehetővé, hogy a szolnoki muzeológusok segítségével kiállítási, raktározási céllal használják. Egy tiszazugi kismúzeum születése Néprajzi, történeti, régészeti emlékek alkották 1966-ban a gyűjtemény magját. A tárgyakat a kápolnában, majd az alagsorban helyezték el, ahol később a közfalakat a cellák között kibontották, nyolc 20 m

2-es cellát nyerve, mely a börtönkápolnával, s a két 15 m

2-es folyosóval még így is szűkösnek bizonyult a gyűjtemény számára. 1969. november 6-án négy cellában és a börtönkápolnában nyílt meg az első kiállítás a Helytörténeti Gyűjteményben Kunszentmárton török utáni újratelepedésének 250. évfordulójára. A gyűjteményt 1970 és 1975 között Turcsányi István nyugalmazott tanár felügyelte.

8 A szak1 A kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának tagmúzeuma, tájmúzeum, a legújabb kategorizálás értelmében területi múzeum. 2 Pesti Napló, 1876. 3 Turcsányi I. 1974. 4. o. 4 Lásd a kötetben Szabó István: Turcsányi István a múzeumalapító c. tanulmányát 5 uo. 4. o. 6 uo. 5. o. 7 A Hármas Kerület (Jászság, Kiskunság, Nagykunság) törvényhatósági székháza Jászberényben volt. De minden kerület rendelkezett külön törvényhatósági házzal (kerületi házzal), mely a kerület irányítására szolgáló hivatal volt. A nagykunsági kerületi házat Kunszentmártonban állították fel. 8 A gyűjteményt a Járási Tanács VB költségvetéséből tartották fenn 1971-ig, majd a Művelődési Központ költségvetésébe építettek kiadásait, tehát a nagyközségi tanácshoz tartozott.