Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Húszéves a kunszentmártoni múzeum (Tiszazugi Füzetek 8. Kunszentmárton, 2005)

Hegedűs Krisztián: Tömlöc a Körös partján

ezek alatt a városházán lévő tömlöcöt kell értenünk. A különböző vétségekért elfogott egyéneket itt tartották vizsgálati fogságban, a városi törvényszék ítélkezéséig. Az 1868-as bűnügyi iratokban olvashatunk például egy bizonyos Végh Ilonáról, aki gyermekeihajtás miatt volt vizsgálati fogságban. Mielőtt a város törvényszéke ítélkezni tudott volna felette, Tigyi József helyettes börtönőr őrizete alól megszökött.

í() 1885-ben a városi börtönben vizsgálati fogságban tartott Szikora Mihály szentandrási lakos elhalálozása után temetéséről a városnak kellett gondoskodni. 31 A bűnügyi iratok között olvashatunk arról, hogy a kisebb vétkekért kirótt rövidebb elzárásos büntetést az elítélt pénzzel válthatta meg. 1869-ben Tóth Istvánt és feleségét a városi törvényszék jogtalan vádaskodás miatt 3 nap fogságra büntette, amit naponként 2 forint kifizetésével megválthattak.

32 Ez köszönhető a büntetés-végrehajtásban bekövetkezett változásnak, de annak is, hogy a városnak nem voltak megfelelő börtönhelyiségei. Mivel a kerület börtöne ekkor már Karcagon volt, a néhány napos vagy egy hetes elzárásokat ott kellett volna letölteni az elítélteknek. Az 1871-ben keltezett közgyűlési jegyzőkönyv Kunszentmárton városában járásbíróság felállítását rendelte el, ami 1873-ra valósult meg.

33 1 8 74-ben a város megvásárolta az épületet a kerületektől 10 628 forintért, így ezek után a város vezetése gondolkodhatott azon, mit kezdjen az épületkomplexummal.

34 A járásbíróságot a főépülettől balra eső épületben, a korábbi várnagyi lakban helyezték el, ahol valószínűleg kialakítottak néhány cellát is. Abban biztosak lehetünk, hogy nem a börtönépület celláit használták, hiszen az 1869-es leltárból kitűnik az épület leromlott állapota, aminek felújítására csak 1883-84-ben került sor.

Jj Az előbbi megállapítást támasztja alá az is, hogy a híres 188l-es kunszentmártoni néplázadás gyanúsítottjait Karcagon tartották vizsgálati fogságban.

3h Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az itteni járásbíróságnak nem voltak megfelelő börtönhelyiségei. 1885-ben a megye bérbe szerette volna venni a járásbíróság fogháza mellett lévő magtárat, hogy ott is fogházat hozzon létre. Ez arra utal, hogy a megyei ügyészség szükségesnek látta a cellák bővítését. Ugyanebben az évben merült fel az a gondolat, hogy a régi börtönt kellene bérbe adni a járásbíróság számára.

37 A város vezetése nehezen tudott a megyei ügyészséggel zöld ágra vergődni a szükséges átalakítások költségeivel kapcsolatban.'

8 Az egyezkedések alaposan elhúzódtak, ezért a fogház megnyitására csak 1900ban került sor, a főépület átalakításának befejezése után. Járásbírósági fogház közvetlen felügyeletével a fogházfelügyelő volt megbízva. Az ő beosztottjai voltak a fogházőrök és a börtönmester (kulcsos börtönész), aki az élelmezésért és a tisztaságért vállalt felelősséget. A személyzet tagjai katonaviselt, néha altiszti, de általában közállományú férfiak voltak. A fogházfelügyelő a helyi járásbíróság vezetőinek, valamint magasabb szinten a megyei királyi ügyészségnek tartozott beszámolóval.

39 A büntetés végrehajtási törzskönyvet 27 JNkSzML. Kunszentmárton, tan. jkv. 1853./261. sz. 28 JNkSzML. Kunszentmárton, tan. jkv. 1853./81. sz. 29 kunszentmártoni Hely történeti Múzeum adattára 2017. sz. 30 JNkSzML. Kunszentmárton város iratai, Bűnügyi iratok, No.29./1869. 31 JNkSzML. Kunszentmárton, tan. jkv. 1885./207. sz. 32 JNkSzML. Kunszentmárton város iratai, Bűnügyi iratok, No.41./1868. 33 Veress J. 1927-28. 38. o. 34 JNkSzML. Kunszentmárton, tan. jkv. 1874./512. sz. 35 JNkSzML. Kunszentmárton város iratai, Építési iratok No.l82./1884. 36 Veress J. 1927-28. 26. o. 37 JNkSzML. Kunszentmárton, tan. jkv. 18857269. sz. 38 JNkSzML. Kunszentmárton, tan. jkv. 1886./916. sz.