Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)

Pusztai Gabriella: Hét évtized a kaptafa mellett. Szűcs Imre cipészmester műhelye

A kunszentmártoni cipész KTSZ tagjainak tablója Az 1920-as években a tanonclajstrom 54 mesterről emlékezik meg. A második világháború előestéjén (1938) szinte minden ötödik kisiparos (378-ból 72) lábbelikészítésből élt a településen. 1945 elején, amikor a férfiak egy része még haza sem tért a háborúból, 50 cipészt számoltak össze.

8 A mesterek névsora is bizonyítja, hogy a lábbeli készítésének fogásai nemcsak mesterről segédre szállva öröklődtek tovább a 20. század során, hanem apáról fiúra, testvérről testvérre, s nem ritkán férjről feleségre hagyományozódtak. Egyrészt anyagilag kifizetődőbb volt a fiúnak átvenni a műhelyt, s a tudás átadása is gyorsabbnak, egyszerűbbnek bizonyult; nem is szólva arról, hogy a féltve őrzött szakmai titkokat a családban szívesebben átadta a mester. Ennek a tradíciónak óriási szerepe volt a Tisza Cipőgyár kunszentmártoni üzemének létrehozásában (1968). A KTSZ-ek megalakulásakor 1951-ben a szabó mellett első volt a cipészipari KTSZ 16 taggal, bár a cipészek nagyobb része erősen ellenállt a belépés gondolatának. Az '50-es évek „nagy cipészgenerációjának" legtehetségesebb tagjait név szerint érdemes megemlíteni. Ifj. Tóth József zseniális 8 Turcsányi István: Kunszentmártoni ipar kialakulása és mai helyzete, kézirat, IIMA