Barna Mária - Pusztai Gabriella szerk.: Öltözködési műhelytitkok (Tiszazugi Füzetek 7. Kunszentmárton, 2003)

Pusztai Gabriella: Hét évtized a kaptafa mellett. Szűcs Imre cipészmester műhelye

Hét évtized a kaptafa mellett (Szűcs Imre cipészmester műhelye) A „lábbeli" készítése Az állati bőrök feldolgozásával az utóbbi kétszáz évben bizonyíthatóan jóval többen foglalkoztak a Kunszentmártonban, mint általában máshol szokásos volt.

1 (Az iparosok száma mesterségenként 1817-ben: szűcs 11, tímár 5, csizmadia 13, szabó 10, takács 11, kovács 5, tetőfedő 2, ács 1, bognár 3, mészáros 1, kádár 1, szíjgyártó 2, kötélverő 3, kőműves 1, kalapos 2, asztalos 1, molnár 12, serfőző 1 /összesen 107/.) A csizma, cipő, papucs magas színvonalú elkészítésének ezért jelentős, ma is élő hagyománya van városunkban. A csizmadia, a szűcsön és a szabón kívül a legrégebbi szakmának számított a településen, s művelői híresek voltak a Tiszazugban is. A török kor pusztításait követően Kunszentmártont 1717-19 között népesítették be ismét Jászapátiból és Jászalsószentgyörgyről érkező telepesek. Valószínűleg már az újratelepüléskor dolgoztak csizmadiák a faluban. 1745-ben az írások név szerint is megemlítik Juhász Józsefet. Az első céh megalakulásakor, 1765-ben másik öt szakma mellett ők szintén képviselték érdekeiket. A 18. század végén a céhmesterek között a legtöbb - szám szerint 15 - csizmadia volt. 1812-ben kivált alcsoportjuk a közös céhből. A század közepén (1854-ben) a virágzó iparosság jele, hogy Palugyay Imre 33 csizmadiáról emlékezett meg a város leírásakor.

2 A korábban általános csizmadiamesterség mellett csak a 19. század első felében kezdett a mezővárosokban, majd a falvakban megjelenni a cipészmester.

3 (Bene Zsuzsanna szerint maga a cipő a 19. sz. második felében kezd felbukkanni a nép körében. A szakirodalom szerint a cipő viselete német eredetű. A magyarság körében a 20. sz. elején, majd az első 1 Kakuk Mátyás: Iparos családok Kunszentmártonban aXVIII-XIX. században, Múzeumi Levelek 49-50. Szolnok, 1985., 62. o. A bőrfeldolgozással foglalkozó szakmák dominanciája az állattartással függött össze. Lásd.: Szabó István: Adatok a szűcsmesterség történetéhez, Tiszazugi füzetek 7. sz. 2 Palugyay Imre: Jász-Kun Kerületek, Pest 1854., 213. o. 3 Magyar Néprajzi Lexikon, 1. k., 434. o., Akadémiai Kiadó, Bp. 1987. Palotai Péter cipész hirdetése, 1929.