Tiszaföldvári Hírlap, 1994 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1994-03-01 / 3. szám
TISZAFÖLDVÄRI HÍRLAP 4 TH EXLUZÍV Három, vagy három és fél év után a Tiszaföldvári Hírlap beszélgetésre invitálta Marosfalvi Ernőt, Tiszaföldvár polgármesterét. Tetemrehívás nem történt, higgadtság jellemezte a beszélgetést. A találkozáskor mindkét fél kifejtette fenntartásait, ellenérzéseit, de a riport létrejött. Infrastruktúra T.H.: Ez nem egy összegző riport, de az eltelt közel négy év felveti a kérdést, milyen tervekkel indult az önkormányzat, mit valósított meg, mi az, ami kimaradt, hogyan értékeli a saját és az önkormányzat munkáját? M.E.: Egy ekkora időszak összefoglalásához idő kell. Azonban ha összehasonlítanám Tiszaföldvár fejlődését a 40 évhez képest, akkor sokat fejlődött. Ha az elképzeléseimhez mérem, akkor keveset. Ez azt is megszabja, hogy a saját munkámmal nem vagyok elégedett, mint ahogy az az ember sem elégedett a rendszerváltással, akit az hátrányosan érintett. Akinek ez hasznot hozott, az természetsen elégedett. Egy működő demokráciában ez benne van a "játékban". T.H.: És mit sikerült megvalósítani? M.E.: Legnagyobb érdememnek tartom - magam felé - hogy rend volt. Működött az önkormányzat. T.H.: Bár ha visszaemlékszem a kezdeti időkre, igencsak csikorogtak a fogaskerekek. Hosszú vajúdás után, nehéz szüléssel jöttek létre a határozatok. M.E.: Ez így igaz! Sokáig a politikai hovatartozás motiválta a döntéseket. Mára azonban mindenki a lényegre koncentrál, lényegesen olajozottabban működik a testület. Biztos nekem is volt rossz döntésem, meg az önkormányzatnak is, de ezt az idő eldönti. A tervek megvalósítását behatárolta a költségvetés korlátja. Mindenképpen az infrastruktúrát, az utakat tettem előtérbe. Bizonyára visszaemlékszik 1990-re, a temető környékére. Itt lett az első út. Megépült a Körösi út is, egybekötve a Vásártér úttal. Ez már egy körút. Gyakran járok ezen az úton és elszomorodok, ha a mellékutcák sarát látom. Nemsokára egy újabb út kap szilárd burkolatot. T.H.: Melyik ez az út? M.E.: Nem titok, ez az Árpád út, a testület határozata alapján. Számomra kényelmetlen, de az út lakosai ne szenvedjenek hátrányt azért, mert én ott lakom. Egy küldöttség keresett meg aláírt ívekkel, melyben pénzt és 1500 munkaórát ajánlottak fel, csak az önkormányzat építse meg az utat. Ez a felajánlás kb. 2-2.5 millió forintot jelet. Tiszaföldváron 40-50 km földút van, amit az ezredfordulóig meg kell építeni - polgármestertől függetlenül. Ez a mai árakon 300 millióba kerül. Önkormányzati pénzeszközökből ezt lehetetlen megvalósítani, ezért tartom példaértékűnek a kezdeményezést. T.H.: Hogyan alakult a gáz és a csatornahálózat? M.E.: A csatorna gerincvezetéke nagyjából kész, ami sok kilométer. Amit még meg tudtunk oldani az az, hogy Földvár utcahálózatát tekintve 30 %-ról 90 %-ra bővítettük a gázhálózatot. Kell szólnom arról, hogy az elmúlt negyven év alatt Tiszaföldváron egyetlen középület sem épült. Épült viszont három iskola, amely az akkori igényeknek is csak a kétharmadát tudta kielégíteni. Ezt a fennmaradó egyharmadot is most kell pótolni, állandó bővítésekkel. Első lépés volt az Ószőlői Iskola és a Gimnázium. Jövőre következik a Belterületi Iskola. Én ezeknek a bővítéseknek azért örülök, mert azt jelenti, hogy az iskolák jól működnek, sok a gyerek. A közösségi ház megvalósításához első lépésként megvásároltuk a telket, itt a Balogh-sarokra gondolok. T.H.: Vannak-e más tervek a sarok beépítésére? M.E.: Rengeteg elképzelés van. A már említett közösségi ház. A fennmaradó területet felosztjuk és megpályáztatjuk. A rendezési tervnek megfelelően, az építésügyi hatósági normákat betartva pályázhatnak a lakosok. Ez vonatkozik Földvár - önkormányzati tulajdonban lévőbelterületi ingatlanjaira is. A rendőrkapitányság létrejötte vonzani fogja majd az ügyészséget és a bíróságot is. Ezeket a hivatalokat is ide képzelem el. T.H.: Nem állom meg azt, hogy megkérdezzem! A lakosság jó része ide képzelte el, a Balogh-sarokra várta a tornacsarnokot. Miért került Homokra? M.E.: A tornacsarnok építése tornaterem beruházásaként indult. Később jöttek az igények, hogy szabályos kézilabdapálya, kosárlabdapálya, röplabdapálya, teniszpálya legyen. Ehhez a tornatermi méretek nem voltak elegendőek. Én nem is a Balogh-sarokra terveztem a tornacsarnokot, hanem az Ószőlőbe az "Öregkör" helyére. Azon lehet vitatkozni, hogy jó helyre épült-e a tornacsarnok, de nem rajtunk múlott. T.H.: A telefonnal kapcsolatban mivel tudja biztatni a lakosságot? Gondolok a telefonra, kábel TV-re és a riasztó vonalra. M.E.: Valóban, a telefonberuházás egy olyan akció volt, amikor a lakosság anyagi erejét nagymértékben igénybe vettük és két év után megállt a dolog. Egy hírközlési beruházás nem önkormányzati feladat. Meg kellett várni a távközlési törvény létrejöttét. "...nem szeretek félbehagyni munkát..." Mérlegelés Tiszaföldvár polgármesterével
