Tiszaföldvári Hírlap, 1994 (2. évfolyam, 2-12. szám)
1994-11-01 / 11. szám
Леш hír az oktatásról Visz telt Szerkesztőségi Szülői köszönet az ÓszŐlÖi Ált. Jskola pedagógusainak, hogy egy hátrányos családból származó, jó logikai adottságokkal rendelkező V. osztályos fiú tanulmányi előmenetelét segítik. SlsŐsorban hála 3-4. osztályos tanárnőjének, aki észrevette és kiaknázta a lehetőségeket. Szót emelt érte akkor is mikor már nem is tanította. Nem hagyta, hogy elkallódjon mert ismerte tanítványát. így került át tanévkezdés után 2 hónappal matemetika tagozatra a fiú, ahol adott lehetőségeit jobban ki tudja bontakoztatni. Zalán még nem veszett el mindennapi politikai és gazdasági nehézségeink között a "hivatás" szó értelme? Követendő példa, hogy a "sok bába közt" ne vesszen el a gyerek! __________________________________VJ-____________________ Kedves Olvasó! ön szerkesztőségünket több írással is megkereste már, és reméljük a jövőben sem lesz ez másképpen. Leközölt leveléhez pusztán néhány szerkesztői megjegyzést fűznék, ezt is csak a zárójelbe tett kérdő és felkiáltó jel miatt. Ha kételyei vannak az említett cikk szerzőivel kapcsolatosan kérem keresse meg a gyerekeket a karate edzésen. Az íjászat azóta is rendszeresen zajlik, bár mint fegyver - főleg őseink rettegett harceszközeként - mindenképpen az erőszak eszköze, amit Ön megvet. Az erőszakkal mi sem értünk egyet és Önnel sem kívánunk vitatkozni. A "kicikizett" Kurázsi Napló főszerkesztője pedi tudja, hogy akinek nem inge, ne vegye magára!- szerkesztőség -Sgy félreértést szeretnék tisztázni. Sajnálom, hogy aláírásom valamilyem okbál fogva véletlenül lemaradt arról a pár soros híradásról, amely a Kurázsi Naplóban jelent meg, miszerint "Szomorú..., hogy a gyermekek és fiatalok érdeklődését inkább a karate és egyéb erőszakos keleti sportág kelti fel, - amely nemcsak az önvédelmet tanítja", - mint az íjászat. Valóban, az egyik gyermekem többször is elment a meghirdetett időpontban a terepíjász foglalkozásra az MHSZ lŐterére. Az első foglalkozás el is maradt. Kétszeri próbálkozás után ő is feladta. Sunyi volta tény. Szt követte a véleményem. Sngedtessék meg nekem, hogy legyen. Az "erőszakos" kifejezés ebben a szövegkörnyezetben azt fejezi ki, hogy nem tetszik az a sport, amely ember ellen irányul, /pl. box/ akárhogy hívják. Sajnálom, hogy emiatt"kicikizték" a Kurázsi Napló főszerkesztőjét, s neki tulajdonították a megállapítást, amit a gyermekek /?!/ sértőnek találtak. Kérem levelem szíves közlését! Slőre is köszönöm, további jó munkát kívánok. Szakállmentes" tisztelettel.- Magi fudit Rendkívüli jelenség okozott izgalmat nemrég szűkebb hazánkban. Igyekeztünk a dolgok után járni, de mint végül kiderült nem volt ok az izgalomra. Az történt csupán, hogy Kunszentmártonban sikerült rendkívül jó és eredményes reklámot csinálnia előadásaihoz egy vándorcirkusznak. Persze így utólag bölcs és nyugodt az ember, de azon az októberi estén az utcán azért folyt az izgatott találgatás. Volt aki egész éjjel nem aludt, várta a földönkívüli lényeket, voltak akik a világnak végét hirdették, ám egyik sem teljesedett be. Két sokat megélt, köztiszteletben álló és mindentudó személyt mi is megkérdeztünk. Az eseményekről Csöpke Róz§p^ nénit és Gyér Mihály bácsit faggattuk.- Adjon Isten Rózsó néni, de jól tetszik^aé^piV Uohr-visel meg ez a tegnap esti ismeretlen eredetű fényjelenig- Nem volt ebben sejp^KrcndkjjpUi fiamiMegtMtbripétf' mar Többen |Щек az jjtiára' kilencszázybágl^oMi csmago^sllmapon, amikor Mári húkptr jp? uraC^ifkomszédasszonyon, oszt kicsit emelt et hajánál vonszolta, másikat nyújtófájával íogyan Isten szülte ükét úgy hajtotta a paráznákat végig az utca közepin. Meg osztán vót ilyen mozgó fényes látomása szegény uramnak is valahányszor - Isten nyugosztalja! - ha két-három kanna bor után becsapódott a fejivei a kapugerendába.- No ég áldja Rózsó néném még vagy száz évig! Nehezebben tudtuk szóra bírni a másik sokatlátott személyt, de végül Gyér Mihály bácsi erőt vett a több órája tartó csuklásán és ízes magyar nyelven hosszasan ecsetelte ezzel - mármint a jelenséggel - kapcsolatos élményeit. Ő a jelenséget úgy másfél órán át észlelte, majd kicsi időre elájult. A révülete alatt is tisztán látta, amint fényes, csillogó, de többnyire kissé homályos jelenség ritmusosan közelít feléje. A szörnyű az volt, hogy soha nem akarta etómf^száj át. Amikor még tisztábbak voltak Mihálv bác& látakí^Vjlzonyai megesküdött rája, hogy ez^^ldi^^gy ffi^nylo marral telt borospohár, aminj^ö^etódik az ás^tak éspffNS^j^körott, de egy általámflSíií? tuyi^ el&he^tl-egri^oilii^^iAlJSiT énynek. КфоЪЪЧща túmstóairh^ya^ croktorkám - folytatta Gyér bác#^hoJp^z%gn fogalmazva mondja tán valóban azza gfmiifene ufóvá változhatott, mert akárhogyan is dífett a szám felé úgy hatóra tájt mán csak gyött remegve, meg osztán csillogva, de ufojtki a szám előtt, hogy munka nélkül maradt szégyenszemre az ádámcsutkám. Akkor meg tényleg UFO lehetett, ahogy mondja, mert másként ilyen velem nemigen fordult még elő. Mert inkább a lepcsesszájú szomszéd Bözse tánti egyik szeme, mint az aranyszínű borocskám csöppenjen a fődre! Hogy a két tisztességben megvénült jóembernek van e igaza, vagy sem, azt meg nem fejthetjük, de egyelőre még a földöntúli UFO lényeinkre is várni kell az biztos. A Tiszazug még nekik is túl távoli zúgj a a kerek világnak.-tóm-
