Tiszaföldvári Hírlap, 1993 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1993-07-01 / 2. szám
12 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP Zöíd saroU^ "LÓS ÜTÉS" vagy állatkínzás? Mielőtt gondolatban bárki nyársra húzná a derék pacikat, elmondom, hogy egy országos rendelet végrehajtásáról van szó, azaz a lovak egyéni jellel történő ellátásáról. Azt nem is vitatja senki, hogy ennek milyen jelentősége van, hiszen a teljesen összekavart fajták, és a lecsökkenteti lóállomány ellenőrizhetőségét teszi lehetővé. A végrehajtásban viszont a magukat szakembereknek és állatbarátoknak tartó "intézkedők" teljes dilettantizmusukról győzték meg a lőtartőkat! Szervezetlenül gyűlt a tömeg a kijelölt helyen és várt. Sorszámok nélkül, fejetlenül és lassan haladt a bélyegzés, amiben talán a heiyi hatóságok is többet tehettek volna, a szervezés nem a lótartó feladata. Az indulatok délutánra kezdtek elszabadulni, fogyott a parasztember türelme. ... "Azt tessék megírni, hogy azt kéne itt állítani egész nap, majd besütni, aki ezt mostanra így szervezte!" Mert nekünk most húzatni kéne a kukoricát, hordani a szénát, keményen dolgozni a mezőn, hogy legyen mit enni télen. Nem érünk rá a lábunkat lógatni, mint az a sok léhűtő, aki nem találja a munkát. A lovaink is munkába vannak és ezzel a sebbel a por lepi, a légy járja, az én károm lesz, ha el kell ásnom miatta valamelyiket. Kihez nyújthatom ezt be, mert úgy tűnik a parasztemberre senki nem figyel, azt csak mindenki nyúzná a végtelenségig. Süssék be a lovakat, de késő ősszel, vagy télen. Mi a törvényt tiszteljük, de ez állatkínzás!!... A ló persze ebbe nem szólhat bele. Ha jelzi ellenvetését, a "BÉLYEGZŐ EMBER" "pipát" rakat rá és még ingerültebben nyomja bőrébe az izzó vasakat. Minden jóérzésű ember tiltakozik, ha ilyet lát, hiszen ismeretesek a bélyegzés kevésbé drasztikus módszerei is. Négylábú barátaink ennek elterjedésére még sokáig várhatnak, a tiltakozó lótulajdonosokra pedig úgy tűnik, valóban nem figyel senki. A mindenható "SZÖVETSÉG" uralja a szakterületet, szedi a pénzt és könyörtelenül végrehajtja a törvényt.- peta -TISZAZUG A Tisza és a Körös szögletében fekvő kistáj Martfű-Öcsöd vonalában határolható el a szomszédos Nagykunságtól. Eredetét tekintve egyedülálló vidéke a tiszai Alföldnek, ugyanis létrehozásában a Duna feltöltő tevékenysége játszotta a főszerepet. A felszín jelenlegi képének kialakításában már természetesen a Tisza is részt vett, amikor a holocén folyamán nyugat felé húzódva a homok- és löszfelszín jelentős részét letarolta, s a mélyebb fekvésű részeket saját üledékeivel töltötte fel. A felszín kialakulásában mutatkozó kettősség a természetes növényzetben is tükröződik: magasabb fekvésű homokterületei a Duna-Tisza köze, alacsonyabban fekvő részei viszont a Tiszántúl flórájához tartoznak. A Tisza medrének változásait ezen a tájon is különböző korú morotvák sora jelzi. Némelyikük már szinte teljesen feltöltődött, s helyét csupán egy horpadás jelzi a szántóföldön, a Tiszakürttől délre lévő Csukás-morotva viszont a Tiszazugnak talán leggazdagabb mocsári vegetációját őrzi. Vizének felszínét nyár derekán már tömött szőnyegként borítják a lebegő hínárnövények. Óriási tömegben tenyészik itt az apró békalencse, a rucaöröm és legkisebb virágos növényünk, a mákszemnyi vízidara. A meder teljes szélességében előfordul a nád, de még nem alkot teljesen zárt állományt. A sekély parti vízben magas sásos rét húzódik, megtalálható a villás sás, s helyenként sárga nőszirom is díszük. (SZOLNOK MEGYE TERMÉSZETI ÉRTÉKEI 46. o.) TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP Kiadja: A "Tiszaföldvári Újságért Alapítvány" Lapmenedzser: Pctraskó Tamás Felelős szerkesztő: Szabó János A szerkesztőség címe: 5430 Tiszaföldvár, Kossuth út 32. Telefon: (56) 350-849 Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza! Terjesztés előfizetéssel és kézbesítőinken keresztül. A lapot készíti: Tisza Cipő Rt. Nyomda, Martfű Felelős vezető: Bélteki Tibor
