Tiszaföldvári Hírlap, 1993 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1993-06-01 / 1. szám
12 TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP Z>öCd sorolj rí Mottó: 'Szép dolog az, ami nagy és nagyon messze van innen.' (Ibsen) Halott madarak országútja A Kárpát-medence e táján élő emberek többsége, ha környezet- vagy természetvédelmi problémákkal szembesül gyorsan elhiteti magával, hogy az ő házatáján voltaképpen minden rendben, az állat- és növényvilág pusztításában ő nem vesz részt, az ő kertjének földje még nem szennyezett, az ő gyermekei még tiszta levegőt szívnak... A "megsebzett bolygó" katasztrófái hozzá csak a tv közvetítésével jutnak el, s tán még egy-két könnycseppet is elmorzsol a szeme sarkában, ha látja a világtengerek, vagy a trópusi őserdők állattragédiáiról tudósító képsorokat. Miközben ő is előidézője számtalan, mindennapos katasztrófának. A zöld sarokban megjelenő írásaink ilyen katasztrófákról, problémákról szólnak - a lelkiismeret ébresztésének szándékával. Gyakran kerékpározom Tiszaföldvár és Martfű között, s van ennek az útnak egy szakasza - kb. a földvári tsz-majortól a martfűi "gazdaságig" -, amelyen szinte megszokottá váltak a madártragédiák. Az autók rideg egykedvűséggel ütik el s tiporják az aszfaltba a kisebb-nagyobb madarakat. Nyaranta különösképpen sok stiglic esik áldozatul. Ezek piciny, csodálatos ékkövei a Teremtésnek - más fajoktól eltérően - képtelenek voltak alkalmazkodni az egyre nagyobb, s egyre gyorsabb forgalomhoz. Hány madár pusztul el ezen az alig két-három kilométeres szakaszon naponta, hetente, havonta, évente? Nem tudni, de bizonyos, hogy megdöbbentő látványben lenne részünk, ha egyetlen halomban látnánk a csupán egyetlen esztendő alatt itt elütött madarak tetemeit. Valószínűleg eltorlaszolná az utat ez a szörnyű halom. Még néhány év, s ez lesz a "Halott madarak országútja", s többé egy árva veréb sem rebben az útmenti fákról? Netán van megoldás? Például az, hogy ezen a két-három kilométeren egy picit óvatosabban hajtjuk a gépszekereket? A KRESZ ugyan nem tiltja ezt a fajta madárirtást, de ami nem tilos, azt bármi körülmények között szabad is megtenni? /szó/ A Tiszazug természeti értékei A CSÉPAI-FERTŐ A Tiszántúl főként szulfátokat tartalmazó szikes vizei között különlegességnek számít a Csépai-fertő, amely inkább a Duna-Tisza köze sziksótól lúgos tavaival mutat rokonságot, s ennélfogva a két táj azonos eredetének is egyik bizonyítéka. A Csépától északra fekvő 67 hektáros védett terület a vasútállomás mellett elhaladva, a felsőföldi tanyákhoz vezető földúton közelíthető meg. A fertő egy csekély lejtésű mélyedésben terül el, amelyet egyik oldalról lankás homokhátak, másik oldalról a Tisza óholocén teraszán kialakult szikesek határolnak. Partja nagyobbrészt természetes lejtéssel megy át a mederfenékbe, a szikesek felőli részén azonban - egy rövidebb szakaszon - régi vályogvetőgödrök tagolják. Közepén egy mesterséges árok húzódik keresztül, amelynek partján - alacsony vízállás esetén - a belső részek is könnyen megközelíthetők. Vize a nátrium-karbonáttól erősen lúgos - pH-értéke 11 -, s nyári szárazság idején a part egyes részein kivirágzik a sziksó. Mélysége általában nem haladja meg az egy métert, így egész területén a növényzet dominál, főként nádas formájában. A szélein - többnyire szabályos övezetként - zsiókás húzódik. Partján egyfelől száraz sziki rét terül el, másfelől egy fűz-nyár liget maradványai állnak. A fertőből negyedszázada még fogták a réticsíkot, jelenlegi előfordulásáról azonban nincs bizonyítékunk. Annál gyakoribb a tűzhasú unka és a kecskebéka, tavasszal pedig a környék valamennyi kétéltű faja felkeresi e kedvelt szaporodóhelyet. Fészkelő madarai jellegzetes mocsári és nádi fajok, pl. kis vöcsök, törpegém, cigányréce, szárcsa, vízityúk, barna rétihéja. Az apróbb énekesek közül gyakori a nádi tücsökmadár, a nádirigó, a cserregő és énekes nádiposzáta, valamint a nádi sármány. A környék kisemlősfaunájából a Tiszavidéken viszonylag ritka, itt szép számmal előforduló erdei egeret, továbbá az aprószemű erdei egeret említjük meg, amelynek hazai elterjedése még nem teljesen ismert. TISZAFÖLDVÁRI HÍRLAP Kiadja: A "Tíszaföldvári Újságért Alapítvány" Lapmenedzser: l’etraskó Tamás Felelős szerkesztő: Szabó János A szerkesztőség címe: 5430 Tiszaföldvár, Kossuth út 32. Telefon: (56) 350-849 Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldjük vissza! Terjesztés előfizetéssel és kézbesítőinken keresztül. A lapot készíti: Tisza Cipő Rt. Nyomda, Martfű Felelős vezető: Bélteki Tibor
